Budapest legmagasabb pontja nem más, mint a János-hegy teteje. Az 527 méter magas hegyet régen Pozsonyi-hegy néven ismerték, mivel állítólag jó időben a tetejéről egészen Pozsonyig el lehetett látni. Ez persze mára már nem lehetséges a légszennyezettség miatt, de a hegy északnyugati vonulata máig őrzi a Pozsonyi- elnevezést.
A mai János nevet nagy valószínűséggel egy Szent János-szoborról kapta, ami már a 19. század elején is állt a hegy csúcsán; ekkortól jelent meg az elnevezés is a korabeli okiratokban.
Ez az a hegy, amiről kiválóan rá lehet látni a budai várra, emiatt pedig stratégiailag is fontos helyszínné vált, miután a hadászatban kifejlődtek a messzehordó lövegek. A neve is ezzel kapcsolatos: Buda töröktől való visszavételének idején, vagyis az 1686-os ostromban a soknemzetiségű keresztény sereg sváb tüzérsége innen adta meg a jelet a mindent eldöntő utolsó rohamra. A szocializmus négy évtizede alatt átkeresztelték Martinovics-hegynek, de ez sosem lett elfogadott a köznyelvben - olvasható a Life.hu gyűjtésében.
Mivel a Kis-Sváb-hegy mögött áll, és magasabb, mint a kistestvére, ezért eredetileg Nagy-Sváb-hegy volt a neve, de idővel a Nagy- előtag lekopott. Az elmúlt évszázadokban ismerték Négy-hegy néven és Szabadság-hegyként is, de a rendszerváltás után visszakapta a Sváb nevet.
Érdekesség, hogy a Sváb-hegy legmagasabb csúcsa saját névvel rendelkezik, ez pedig nem más, mint a Normafa. A név egy óriási, ősi bükkfára utal, ami a középkor óta uralta a környező területet. A fa 1840-ben kapta a Norma nevet - mely Bellini klasszikus operájának címe és címszereplője, akinek az áriája a mű csúcspontja. "Ezt az áriát adta elő 1840-ben a Nemzeti Színház társulata, amikor kiránduláson vett részt a környéken. Ennek az eseménynek a nyomán ragadt rá először magára a bükkfára a Norma fája név, ami aztán Normafára egyszerűsödött."
A budai hegyek többségéhez hasonlóan ezen a területen is főként szőlőt termeltek sok évszázadon át. A szőlő védőszentje pedig Szent Orbán, akinek itt állt szobra, és a szoborról kapta a hegy is a nevét.
Ismét egy szent: Szent Márton nevét viselte az a kápolna, ami a történelmi források szerint a 18. században már biztosan itt állt. A „Szent Márton kápolnájának hegye" pedig aztán könnyen rövidült Márton-hegyre.
Ha a többi hegy nevének eredetére is kíváncsiak vagytok, kattintsatok a Life.hu cikkére, ahonnan nem maradt ki a Gellért-hegy, a Hármashatár-hegy és a Vár-hegy nevének története sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.