Ezen a szigeten a nőké a hatalom

Kihnu Észtország több mint 2000 szigetének hetedik legnagyobbika. A sziget a nők sokaságáról és összetartásáról ismert. A férfiak a XIX. században kezdtek eltávolodni Kihnu mindennapi életétől, a tengeren végzett munkájuknak köszönhetően, a halász- és fókavadász időszakban több hónapig távol voltak az otthonaiktól. Erre válaszul a kihnui nők felvették a kesztyűt és a hagyományos női szerepeket kibővítették mindazokkal a férfiak által végzett tevékenységekkel, amelyekre a társadalomnak szüksége volt, hogy működjön, fejlődjön – írja az Independent.

Azóta ők maguk irányítanak mindent a szigeten. Ez a matriarchális kultúra beágyazódott Kihnu örökségébe, ami a népviselettel, a nyelvvel, a népzenével és a kézműves munkáikkal egytemben felkerült az UNESCO kulturális örökségének listájára 2008-ban. Kihnuban egyértelmű hierarchia van ebben a sorrendben: gyermekek, a női közösség és végül jönnek a férfiak. „Teljesen más mentalitásunk van, mint a szárazföldön élőknek. A kihnu nők mindig azt tartották a szemük előtt, hogy a családnak, mindenekelőtt a gyerekeknek a legjobbat tegyék" – mondja Mare Matas, a Kihnu Kulturális Tér Alapítvány elnöke.

Amikor a sziget különleges életmódjának híre kezdett terjedni a világban, a turisták is kíváncsiak lettek, holott a helyiek erre nem készültek fel.

Valójában Kihnunak éppen az a varázsa, hogy semmilyen módon nem készültek fel a turizmusra. A ház bejárati ajtójára támasztott nagy faág azt jelzi, hogy senki nem tartózkodik ott. A sziget négy falujában – Lemsi, Linaküla, Rootsiküla és Sääre – nincsenek járdák és nagyon kevés az aszfaltozott út is. Nincsenek ATM-ek, éttermek, amelyek egész évben nyitva lennének, és az első rendőrség is építés alatt áll. Itt a látogatók vendégek, nem turisták. Nézze meg a falu különleges hangulatáról, kulturális életéről és lakóiról szóló rövidfilmet.

A sziget Pärnuból és Manilaidból kompon, Pärnuból repülőgépen érhető el. Télen a befagyott Balti-tenger a jégen személygépkocsival is megközelíthető.