20. oldal - Agy

A legmélyebb pontot két év éhezés után érte el a 21 éves anorexiás Rachael Johnston, amikor mindössze 28 kiló volt és a kilencéves kislányoknak gyártott ruhákban járt. Ekkor otthon elájult és kórházba került, ahol csupán 48 órát jósoltak neki az orvosok. Szerencséje volt és rendbe jött, de így is közel félévet töltött a kórházban, mire egészségesen hazatérhetett.

Kínos tud lenni, amikor elfelejtjük például a frissen bemutatott ügyfél, vagy kolléga nevét. Az Indiana Egyetem új kutatásból nemrég kiderült, hogy miért emlékszünk könnyebben valakinek az arcára, mint a nevére.

Az első, még nagyobb agyhűtő berendezéseket már egy ideje használják a nagy-britanniai kórházak kardiológiai osztályán, de a hordozható készüléket most először a Londoni Légimentők földbázisú mentőautóiban kezdik el használni.

Valószínűleg mindenki tapasztalt már olyat, hogy amint belépett egy szobába, hirtelen teljesen elfelejtette, hogy miért is ment oda, mit is akart egyáltalán csinálni. A Notre Dame Egyetem pszichológus kutatói szerint ezeket a különös memóriazavarokat lehet, hogy maguk az ajtók okozzák, amelyeken belépünk egy szobába.

Bizonyos fokú szorongás és aggódás szükséges az életünkhöz. Ezek az érzések segítenek ugyanis aktívan reagálni egyes ingerekre. Veszélyhelyzetben is szükségünk van rá, azonban van, akinél ez túlzott formában jelentkezik. Hogy megértsék az aggódás jelenségét, a kutatók átfogó vizsgálatba kezdtek.

Sokan sokszor hallottuk tanárainktól vagy szüleinktől: „Bármit meg tudnál tanulni, ha akarnád! Csak az agyad tíz százalékát használod!”

A Stroke áprilisi számában megjelent tanulmányban 75 ezer svéd felnőttet vizsgáltak kérdőívek segítségével átlagosan 10 évig.

A 19. században élt neurológus, Jean-Martin Charcot halála előtt kifejlesztett egy vibrációs széket, amellyel a Parkinson-kórban szenvedők tüneteit akarta enyhíteni. Bár korai tanulmányaiban a páciensek állapotának javulásáról számolt be, halála miatt nem tudott szélesebb körű kutatásokat folytatni. Most azonban a Rush Egyetem Egészségügyi Központjának tudósai megalkották a szék 21. századi másolatát és rájöttek, hogy bár a szék valóban enyhíti a betegség tüneteit, a javulás nem a vibrációnak, hanem a placebo hatásnak, vagy más tényezőknek köszönhető.

A kutatás során Johnstone 20 traumatikus agysérült embert vizsgált meg, akiknek a jobb fali lebenyük sérült. Ez a terület a jobb fül alatt helyezkedik el. A résztvevők olyan spirituális érzésekről beszéltek, miszerint valamilyen felsőbb hatalom jelenlétét érzik, és úgy hiszik, hogy egy isteni terv részei.

A glaukóma valójában nem is csak egy betegség, hanem olyan betegségek egy csoportja, melyek károsítják a szemet az aggyal összekötő látóideget.

A kutatók a mentális egészség témakörét tanulmányozva sokáig csupán a biológiai tényezőkre összpontosították figyelmüket, mostanában azonban egyre világosabbá vált, hogy az egyén életének egyes eseményei nélkül nem nyerhetnek teljes betekintést semmiféle pszichés zavarba.

A rögbijátékos, aki állítólag gutaütésétől vált homoszexuálissá, boldogabbnak érzi magát most, mint korábban heteroszexuálisként.

Az akut limfocitás leukémia (ALL) a vér és a csontvelõ daganatos megbetegedése. A kutatás társszerzõje, Dr. Ching-Hon Pui szerint ritka az, hogy a beteg állapota nem javul az indukciós kezelés hatására, csak az esetek 2-3 százalékában fordul elõ.

Néhány hete egy ifjú magyar olimpikon esete ismét ráirányította a figyelmet a meningococcus betegségre, vagyis a járványos agyhártyagyulladásra. Ahogy Dobrádi Zsolt állapota szerencsésen javul, félő, hogy a nyilvánosság érdeklődése anélkül alszik ki ismét, hogy a hírek legfontosabb tanulságait megértené.

Egy új norvég tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy az omega-3 zsírsavat tartalmazó halolajos készítmények nem segítenek a szklerózis multiplex kezelésében, de nem is ártanak, ráadásul jót tesznek a szívnek.

Minden droghasználatra emlékeztető élmény (például a cigaretta, vagy a tű látványa) visszahozhatja a kellemes hatásra való sóvárgást, és a visszaesést. A Science oldalain megjelent tanulmány a megelőzés új lehetőségeit taglalja.

Most egy új kutatásból kiderült, hogy az arcunk felső részének izmai is elárulhatják, mikor nem mondunk igazat. A kutatók négy különböző arcizmot azonosítottak, amelyek a szakavatott szemnek megkülönböztethetik az érzelmek őszinte és megtévesztő kifejeződését.

A legújabb kutatások alapján azt javasolják, hogy - a magas vérnyomáshoz hasonlóan - az apnoét is sorolja az orvosi gyakorlat a stroke-ra hajlamosító tünetek közé.

A korábban drogot használó, leszokott függőket védheti a visszaeséstől, ha manipulálják memóriájukat, újraírják emlékeiket - idézte kínai kutatók megállapítását a BBC hírportálja

A fejfájásnak alapvetően három típusát különböztetjük meg: a tenziós fejfájást, a cluster típusú fejfájás, és a migrént.

A hirtelen felmerülő problémák megoldásárért felelős végrehajtó funkciók vizsgálata lehetővé teszi a profi focisták képességeinek felmérését - állítják a Karolinska Intézet tudósai.

Az Amerikai Rák Társaság Cancer című online folyóiratában megjelent tanulmány szerint, a túl gyakori fogászati röntgen megnöveli az agytumor kialakulásának esélyét.

Mi áll a rosszullét hátterében? Az emberek a szemüket, a fülüket és a lábukat használják helyzetük és térbeli mozgásuk felmérésére. Akkor van baj, amikor a jelzések egymásnak ellentmondanak, ami bárkivel előfordulhat rossz körülmények között.

Szolnoki Péter nevét ma már mindenki ismeri Magyarországon. A zenész a kreativitásáról mesélt a Sztárportrénak.

Az agyműködését megfigyelve kiderült, hogy a lassú cirógatás az agynak pontosan azt a területét stimulálja, amely az érzelmekkel, szeretettel és a szexuális izgalommal foglalkozik.

Az Alzheimer-kór minél korábbi diagnózisa megnöveli annak valószínűségét, hogy a szellemi hanyatlás folyamatát lassítani lehessen, vagy meg lehessen állítani. A jelenleg alkalmazott képalkotó eljárások drágák, ráadásul csak kiterjedt károsodás esetén képesek felismerni a bajt.

Nézzünk szembe az emlékezetünkkel! Egy kutatás, ami a cukorbetegség, a szemek és a memória közti összefüggéseket tárja fel.

A Nature című szaklapban megjelent tanulmány során a Massachusetts-beli Műszaki Tudományok Intézetének (MIT) kutatói elsőként bizonyították be, hogy bizony, mindez lehetséges.

Az új tanulmány korábbi kutatások alapján készült, amelyekből kiderült, hogy a felnőttek számára, akik egy második nyelvet szeretnének megtanulni, az intenzív idegen nyelvi programok hatékonyabbak, mint a hagyományos osztálytermi képzés.