Tényleg kell egy babának játék?

Ne tegyük fel a fenti kérdést! Játékok a csecsemőnek igenis kellenek! Szociális, érzelmi, fizikai és kognitív fejlődése szempontjából is fontosak számára.

A játék a gyermek számára igen nagy jelentőséggel bír. Ez a módja annak, hogy a baba tanuljon, a saját testéről, a világról, és használja minden érzékszervét. Különösen az első évben nagy a jelentősége a játékoknak. „Milyen, ha megérintem ezt? Milyen hangot ad, ha megnyomom? Mi történik, ha hozzáérek, ha meglököm?” - ilyen kérdések cikáznak a csecsemő fejében, aki mindenre kíváncsi, most fedezi fel a világot.

Ez a játék lényege, a felfedezés! Számukra ez a munka. Ahogyan a csecsemő fejlődik, egyre fantáziadúsabb és összetettebb a játéka is. Önfejlesztés történik: ezen keresztül gyakorolja a baba az alapvető készségeket, tulajdonságokat, mint a függetlenség, a kreativitás, kíváncsiság, problémamegoldás.

Az érzéseket, az értékeket is felfedezi a játék által, elsajátítja a szociális készségeket. Figyeljük, mikor érzi szükségét annak, hogy például, megossza játékát a testvérével! Első „kérem” és „köszönöm” szavai könnyen kapcsolódhatnak egy babákkal eljátszott teapartihoz.

Milyen játékok a legjobbak?

Hogy milyen játékok lesznek legmegfelelőbbek egy babának, az a fejlődés fokától is függ. A játék a gyermek eszköze, hogy tanuljon a világról: általában az éppen most tanult készségekhez keressünk játékokat. Például, ha 3 hónapos csecsemőnk azt próbálja elsajátítani, hogyan fogjon meg dolgokat, vegyünk neki nagyobb méretű, lágy játékokat.

Ha 12 hónaposan az ok és okozat feltárása a célja, akkor játsszunk vele egyszerű bújócskát az asztal és a székek alatt. Íme néhány ötlet, hogy mely játékok iránt érdeklődhetnek leginkább a gyermekek, amint elérnek bizonyos fejlődési fokot!

A bostoni Wheelock College játékterapeutája, Catherine Marchant szerint megfelelő:

- A szociális játék: a csecsemők szeretnek nevetni, nézelődni, mosolyogni. Fontos számukra az interaktivitás az első évben, történjen az a szülővel vagy másokkal. Egy idősebb baba már kedveli az olyan játékokat is, mint a kukucs, és ehhez hasonló mulatságos szituációk.

- Tárgyak: az érintés, a rágás, a megnyomás, dörömbölés, dobálás mind érdekes a babának. Nagyon szórakoztatónak találják, leginkább 4-10 hónapos korig.

- Funkcionális és reprezentációs játékok: a gyermek úgy tesz, mintha ő is használná a felnőtteknél látott dolgokat. Például mini fűnyíróval „füvet nyír”, „felhívja” a nagymamát egy hajkefével. Ezek a dolgok a 12-21 hónapos babáknak érdekesek.

- Korai szimbolikus játékok: nagyjából 2 éves kor környékén jellemzőek. A semmiből kreálnak valamit: lehet, hogy egy cipősdobozt használnak játékbuszként, motorhangot utánoznak, vagy nagyméretű műanyag gyűrűt rágcsálnak, mintha az egy fánk lenne.

- Szerepjátékok: körülbelül 30-36 hónapos kor között tipikus, hogy a gyermek szerepeket vesz fel. Orvost, tanárt, anyukát játszik. A csecsemő, majd a kisgyermek kora tehát irányadó. Minél idősebb, annál több „izgalomra” van szüksége a játék terén.

Hogy hogyan hozhatjuk ki a maximumot magunkból?

A játékra szánt idő szórakoztasson minket is! A játékba embereket, tárgyakat, mozgást lehet bevonni, a buborékfújástól kezdve, a gyerekdalok éneklésén át, a kádban pancsolásig minden belefér. Minden szórakoztató lehet, amit a baba annak talál és a szülővel együtt, mindketten részt tudnak venni a játékban.

Beszéljünk hozzá játék közben, így könnyebben elsajátíthatja a nyelvi alapokat is! Új játékokat akkor kell bevezetni, ha a csecsemő kipihent és jól érzi magát, ha pedig látjuk rajta, hogy nincs már kedve egy játékhoz, ne erőltessük!

Adjuk meg neki a lehetőséget, hogy egyedül és másokkal is játszhasson! Mindkét játékfajta előnyös a fejlesztés szempontjából. Válasszon ő tevékenységet, de ellenőrizzük azért a játékát! Ajánlhatunk neki új dolgokat, lehetőségeket, de hagyjuk, hogy ő maradjon a „főnök”!