A téli sportok királya a síelés, és uralkodótársa az egyre divatosabb snowboard. Csodálatos környezetben ugyan, de komoly fizikai és mentális erőfeszítéseket követelnek meg tőlünk.
Ezek a sportok különleges rekreációs hatásuk miatt meg is hálálják a fáradozásunkat, azonban a felkészületlenek számára komoly veszélyeket is tartogathatnak! Itt a tél, és sokan most készülnek első magashegyi vakációjukra, ahol megismerkedhetnek a síelés és snowboardozás élményével.
Ha valóban csak az élményekből szeretnénk részesülni, és nem a sportolás okozta sérülésekkel kívánunk bajlódni, akkor tudnunk kell, hogy e sportok komoly figyelmet és erőnlétet követelnek tőlünk! Az erre való felkészülést, már lent a „síkon” meg kell kezdenünk!
A síelés és a hódeszkázás is speciális kondicionális képességeket, azaz erőnlétet, valamint állóképességet igényel. Erre megfelelő edzésekkel felkészülhetünk. A rendkívüli mozgáskoordinációs, ügyességi követelményeknek azonban nehezebb megfelelni, ehhez már úgynevezett tehetségre is szükség lehet.
A fizikai kihívásokra erőfejlesztő programmal készüljünk! A síelés során dinamikus és statikus terhelés egyaránt éri a sportolót, így a felkészülés során is ilyen jellegű gyakorlatokkal kell számolnunk. Az alsó testfél kapja a terhelés zömét, mint például a combizomzat és a farizmok.
A törzs izmai közül főleg a hasizmok, és a gerincet két oldalról megtámasztó gerincfeszítők emelhetők ki. A síszezon előtt legalább két hónappal kezdjük meg a felkészülést, illetve gyermekünk felkészítését! Heti két-három alkalommal 30-40 perces program elegendő lehet az alapok megteremtéséhez.
A súlyzós feladatok közül a guggolás típusú gyakorlatok képezzék az edzés alapját! Ezeket vállra vett súlyzórúddal, vagy kezünkben tartott egykezes súlyzókkal végezzük! Inkább kisebb súlyokat használjunk, melyekkel akár 50-60 ismétlést is elvégezhetünk pihenés nélkül!
Még célravezetőbb, ha nem az ismétlésszámot határozzuk meg, hanem a gyakorlatvégzés időtartamát. 40-50 másodperces sorozatokat alkalmazzunk! Ez azért fontos, mert a síelés és deszkázás során is sok térdrugózást kell végeznünk a siklások alkalmával, melyeket ehhez hasonló időtartamban szoktunk végrehajtani a lejtőkön is.
A guggolásokat különböző mozgásterjedelemben célszerű végezni, az egészen kicsi térdrugózásoktól a mélyguggolásokig. A sorozatok között egyperces pihenőket tartsunk! A guggolásokat statikussá tehetjük, ha a combok vízszintes helyzetében, 20-30 mp-ig kitartjuk a mozdulatot!
Ezzel, a síeléskor oly gyakran megfigyelhető görcsössé váló combizmokat tehetjük kitartóbbá, terhelhetőbbé. Szökdelő feladatok szintén elengedhetetlenek az edzések során. Végezhetjük helyben, vagy zsámolyra történő felugrásokkal, de a lépcsőn való szökdelés is tökéletes.
A hasizmokat egyenes felülésekkel vagy lábemelésekkel fejlesszük! A törzsfordításokkal kombinált hasizom gyakorlatok még hatékonyabbak, hiszen a sízés és deszkázás során is ilyen jellegű kihívásoknak kell megfelelnünk.
Itt is a 40-50 mp-es időtartam lehet az irányadó az egyes sorozatok során. Soha ne felejtsük el, hogy az erősítő edzések után, de akár a gyakorlatok sorozatai között is, nyújtó gyakorlatokat kell végeznünk! A megdolgoztatott izmok feszessé, túlfokozott tónusúakká válnak, amelyeket nyújtással hozhatunk rugalmas „laza” állapotba.
Idősebbek számára masszás is szükséges lehet az edzések végén. A rendszeresen nyújtott izom terhelhetőbb, görcsölésre kevésbé hajlamos, így a hegyen meghálálják a korábbi törődést. A meleg fürdő szintén ernyesztő hatású izmainkra, melyet nem csak a felkészítés során, hanem már kint a hegyen, estefelé a szállóban is célszerű alkalmazni.
Ezzel az egyszerű módszerrel a következő napra ismét fitten, kipihenten állunk lécre. A szaunázás is jótékony hatású, de ehhez előzetesen hozzá kell szoktatni a szervezetet. Ha sosem szaunázunk, csak a síelés alatt esténként a szállodában, akkor a következő napon inkább gyengébbek, ügyetlenebbek leszünk, ennek minden veszélyével, és esetleges következményével.
Ne feledkezzünk meg az állóképesség fejlesztéséről sem! A futásnál jobb módszert nem tudunk mondani. Heti két-három futás 15-20 perces időtartamban elegendő, hogy alap állóképességünk kialakulhasson. A szabadban való futást ajánljuk.
A novemberi és decemberi futása torkunk hideggel szembeni érzékenységét is fokozatosan csökkenti, így nem ér meglepetés a magaslaton, ahol a hőmérséklet várhatóan 0 Celsius alatt lesz. Nem csak a mozgató rendszert kell felkészíteni a várható szélsőséges viszonyokra, hanem bőrünket is.
Van jó néhány kellék, melyet még itthon célszerű megvásárolni. Bár tél van, mégis szükségünk van a naptejre, sőt az ajakírra (szőlőzsír) is. 1000 méter felett erőteljesebben érvényesül a nap UV sugárzása, ami könnyen leégést okozhat az arcunkon, az ajak védelme pedig a hideg széltől óv meg bennünket.
Az UV sugárzás a szemünknek is árthat, makacs gyulladást okozva, így a jó minőségű síszemüveg vagy napszemüveg sem nélkülözhető kellék. Ha kisgyerekkel szeretnék síelni vagy hódeszkázni menni, kérjük ki szakember tanácsát, mert a gyerekek felkészítő edzése - hasonló korú társaikkal együtt, játékosan -, vezetnek a legjobb eredményre. Akár műsípályákon is elkezdhetik az edzéseket, így a hegyen már ügyesebben, nagyobb élményszerző hatással csúszkálhatnak gyermekeink.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.