Forgács Gábor halála megrázta a művészvilágot: "Nehéz róla múlt időben beszélni"

Forgács Gábor nevét 1972-ben ismerte meg az ország, amikor jódli számával tűnt fel a ‘Ki, mit tud’-ban, ezzel pedig rögtön befutott. A humoristánál 2020-ban diagnosztizáltak rákot, amivel többször is műtötték, és úgy tűnt, valamelyest maga mögött tudhatta betegségét, de hétfő reggel szervezete feladta a harcot.

Csupa vidámság volt Forgács Gábor élete

Bodrogi Gyula évtizedek óta ismerte, Gábor még gyerek volt, amikor először találkoztak, így az idős színész megrendülten nyilatkozott róla:

Forgács Gábor vígjátékokban, kabarékban szerepelt, illetve rengeteget szinkronizált is. Ő maga nemrég így fogalmazott a szinkronizálás művészetéről: 

„Imádtam és imádom, mindent, ami egy kicsit más. Hála Istennek ezen a pályán a rendezők kihasználják, hogy elég sokféle hangon tudok megszólalni. Volt egy sorozat, ahol a főszereplő tolókocsis mamájának a hangját kölcsönöztem.”

Pásztor Erzsi így emlékezett meg:

„Egy nagyon nagyon kedves fickó volt, aki állandóan sztorizott, mindig történeteket mesélt, azokról a kedves színészekről, Kazal Lászlótól kezdve mindenkiről, aki a Vidám Színpadon fellépett és mindig olyan élvezetes volt hallgatni. Nagyon szerettük, mert jópofa volt és ő nagyon sokat dolgozott. A szinkronban ugye sokszor várakoztunk régen és rengeteget beszélgettünk.” 

Joshi Bharat szintén jó kapcsolatban állt a színésszel:

“Gábor egy olyan erőteljes ember volt, egyszerűen nem volt az a kényelmes típus. Ment egyik stúdióból a másikba szinkronizálni és mindenhová tömegközlekedéssel ment, szerette ezt. Nagyon sokat filozofáltunk az életről, a humorról.”

Pál Tamás szintén szinkron körökből ismerte a humoristát: „Tizenhét éve szinkronizálok és nagyon sokszor találkoztunk, dolgoztunk együtt. Volt, hogy én ott maradtam munka után és beszélgettünk, nagyon sokat mesélt.”

Nyertes Zsuzsa teljesen összetört, amikor meghallotta a hírt: 

Kiszel Tünde közösségi oldalán megható sorokkal emlékezett meg a színészről: „Isten Veled drága Forgács Gábor! Köszönöm, hogy interjút készíthettem Veled a televíziós műsoromban. Jó volt Veled beszélgetni, emlékszem, mindig nagyon sokat nevettünk, de komoly dolgokról is sokat beszélgettünk! Tudtam, hogy beteg vagy, de reménykedtem, hogy meggyógyulsz! Őszinte részvétem a Családnak! Emléked szívemben megőrzöm.“