Mészáros Árpád Zsolt: "Elválunk: 23 év után 23-án"

Elválunk: 23 év után 23-án, az 50. szülinapomon a Színházak éjszakáján el kell válnom az Operettszínháztól… Így a családommal töltöm ezt az estét… Is… Nagy szerelmeimtől kell megválnom: Rifftől a West Side Storyból, Mozarttól, a Rómeó és Júlia Benvoliojától, A menyasszonytánc Andrásától, Rudolftól, Lefoutól a Szépség és a szörnyetegből, az Abigél Kuncz Ferijétól, elválok az Oltári srácoktól, hello Hello! Igen?!, Ibusár, Csárdáskirálynő, La mancha lovagja, Sybill ..stb

– Isten veletek. Megannyi gyönyörű élmény ér véget a velem beharangozott Jekyll és Hyde-dal - aminek csak a promóciójára használtak…

A jelek - értsd: a jelenlegi vezetőség magabiztos, teljes érdektelensége - (hatalmuk álltál rám nemkényszerithető szakmaisága)…arra figyelmeztettek, hogy itt már nincs helyem, szerepem, lehetőségem… Szüleim mindig az őszinte emberségre és soha nem az érdekek mögött meglapuló lehetőségek kihasználására neveltek, de a világunk megváltozott… Sajnálom… Szívszakadva, de az egészségi állapotom és a szeretett családi hangulat megtartása érdekében - no meg az égi számok miatt:

23 év után 23-án, a Színházak éjszakáján lettem 50 éves (bár „odabenn” ezt is elfelejtették) - az utolsó utáni pillanatban arra ösztökéltem becsületem és szakmai alázatom, hogy ezek megtartásával a döntést bármennyire fájó, de megtegyem. Köszönöm a sok élményt, sikert, a sok munkatárs és barát segítséget még a legnehezebb napokban is.