Karda Beáta: 10 millióért akartak átplasztikázni

Nagy siker a Life Tv Old(s)cool műsora, ahol Bay Éva és Esztergályos Cecília társaságban osztják meg élettapasztalataikat a fiatalabb generációval. Szinte lubickol ebben a szerepben.

Pedig sokszor félek, hogy túl sok vagyok, de hármunk temperamentumát jól összehangoltuk. Kellett egy ilyen műsor a televízióba, ahol a mi korosztályunk is helyet kap a tehetséges fiatalok mellett. Méltatlanul száműzték a hatvanas-hetveneseket, mintha azt akarnák hirdetni, senki sem öregszik meg. Pedig ez nem átok, csak jól kell tudni használni a kor bölcsességét. A tehetségkutatókba is jó lenne, ha egész­ségesebb elosztásban válogatnák az ítészeket: egy idősebb férfi és nő mellé ültetnének be egy fiatalabb fiút és lányt.

A koncertszínpadokon is érvényesnek érzi ezt a tendenciát?

Sajnos igen, sok énekes elhagyta a pályát, vagy nagyon méltatlan helyzetbe került. Én még a szerencsésebbek közé tartozom, hiszen a tévé mellett sok fellépésem van, pedig nekem nem volt táncdalfesztiválos, díjazott dalom.

A Táncdalfesztivál adta ismertség ennyire mérvadó volt?

Bizony. Ott volt például a Mama című dal, ami a néhai Mary Zsuzsit híressé tette. Utólag elmondta nekem Dobos Attila, nem mellesleg Zsuzsi férje, hogy nekem is adhatta volna a nyertes dalt. Az okát ugyan nem mondta el, de jólesett a gesztus.

Sok kolléganője tagadja, a plasztikai sebészetet is segítségül hívta, hogy szembeszálljon az idő múlásával. Ön miért nem állt be a sorba?

Mert egy hátrahúzott arcú Karda Bea nem az lenne, akit megszeretett a közönség. Szerencsések a génjeim, és ha most a tükörbe nézek, megállítanám az időt. Ennél öregebbnek nem szeretnék kinézni, nem is beszélve a fizikumomról. Nálam is próbálkoztak persze, egyszer kaptam egy nagyon érdekes ajánlatot: egy cég nem kevesebb, mint tízmillió forint értékben szeretett volna plasztikai műtéteket végezni rajtam. De hallani sem akartam az el­veimmel ellentétes ajánlatról.

Meglepve hallottam, hogy ön állítólag visszafogott, szorongó kislány volt, hiszen mindig magabiztosnak tűnik.

Meg akartam felelni a szüleimnek, később a férfiaknak, sőt az egész világnak. A szorongó alkatomnak köszönhetően nem züllöttem el, nem nyúltam drogokhoz vagy alkoholhoz. A rossz példáért nem kellett messzire mennem, csak nézzék meg, mit művelt az ital a volt férjemmel, Som Lajossal, aki elképesztően tehetséges zenész volt.

Ha már szóba hozta a volt férjét, világéletében lehengerlő őszinteséggel beszélt mindenről, Som halála után azonban egy árva szót sem szólt róla. Miért hallgatott?

Tudatos lépés volt, hiszen már rég nem voltunk házasok, és halottról vagy jót vagy semmit. Nagyon fiatalon kerültünk össze, és sokáig együtt voltunk Lajossal. Nem volt könnyű életem vele, sőt néha egészen pokolinak éltem meg. Egy igazi örömöm volt benne, a lányom, Niki. De az évek, évtizedek alatt felgyülemlett feszültség elfojtása bizony nyomot hagy az emberen, nem véletlen, hogy megküzdöttem a gyilkos kórral.

Láthatóan bomba formában van. Szerepet játszik ebben a kedvese, Laci felbukkanása is?

Ennyi küzdelem, sőt a halál szelének meglegyintése után nem gondoltam volna, hogy elér a szerelem. Közel a hatvanhoz, az interneten megtalálni azt a férfit, aki a tenyerén hordoz, és megmutatja, mi is az az önzetlen szeretet, maga a csoda. Nem vagyunk szokványos pár, két lakásunk van, előfordul, hogy napokig nem találkozunk, ám egy évtizede tökéletesen működik ez a kapcsolat. Bátran mondhatom, az élő példája vagyok annak, hogy nincs lehetetlen, és ha kicsit később is, de megtalálhatja az ember az igazit.