Változik a GYES

A módosítás lényege, hogy azoknak a szülőknek, akik GYED-re voltak jogosultak gyermekük második életévének, illetve ikergyermekek esetén a gyerekek harmadik életévének betöltéséig, nem kell külön kérelmet benyújtaniuk a GYES-re vonatkozóan. Ebben az esetben ugyanis a kormányhivatal az egészségbiztosító által szolgáltatott adatok alapján hivatalból állapítja meg az ellátást.

A 2024. július 1-je után benyújtandó GYES kérelmekre vonatkozó új szabályok:

Automatikus megállapítás miatt nem kell külön kérelmezni a GYES-t annak a szülőnek, aki GYED-ben részesült a gyermek második (ikrek esetén harmadik) életévének betöltéséig.

GYES kérelmet csak akkor kell benyújtani, ha az ellátást nem az a szülő igényli, aki korábban a GYED-et kapta, illetve ha a GYED-re való jogosultság már a gyermek második, illetve harmadik életéve előtt megszűnt.

A GYES iránti kérelmeket elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is be lehet nyújtani a SZÜF felületén.

Ez az intézkedés jelentős mértékben csökkenti az adminisztrációs terheket, és egyszerűsíti a folyamatot a szülők számára, akiknek így kevesebb időt és energiát kell fordítaniuk az ellátások igénylésére.

Kis GYES-történet

1967 egy jelentős év volt Magyarország családpolitikájában, ekkor vezették be ugyanis a gyermekgondozási segélyt (GYES). A 3/1967. (I. 29.) sz. kormányrendelet értelmében bevezetett támogatás a gyermek két és fél éves koráig járt, majd a következő évtől hároméves korig volt érvényes. A juttatás feltétele az volt, hogy az édesanya rendelkezzen 12 hónapnyi folyamatos munkaviszonnyal a szülést megelőzően. Korábban erre a juttatásra csak a szülési szabadság ideje alatt (1962-től 20 hétig) volt lehetőség. A nők ezt követően rokonokra, ismerősökre, vagy állami bölcsődékre bízták gyermekeiket, amelyből az 1950-es években 189 működött az országban, 6310 férőhellyel. 1960-ra ez a szám már 816 intézményre és 29 436 férőhelyre nőtt.

De mi motiválta a döntéshozókat a GYES bevezetésére? Az 1953-ban hatályba lépett teljes abortusztilalom (közismertebb nevén a „Ratkó-korszak”) lecsengése után, 1957-től csökkenni kezdett a születések száma. Míg a korszak utolsó évében 190 850 gyermek született, 1958-ban már csak 169 000, és 1962-ben 131 650. A Központi Bizottság aggodalommal figyelte a termékenység csökkenését, különösen azért, mert a nyugati országokban éppen ekkor született meg a „baby boom generáció”.

A demográfiai adatok egy idő után riasztóak lettek. Az Élet és Irodalomban 1964-ben heteken át folyt a vita a témáról. Fekete Gyula (1922-2010) író és újságíró különösen aktív volt, politikusoknál lobbizott a népszaporulat növelése érdekében. Az ő kitartásának köszönhetően vezették be a GYES-t 1967-ben, és ennek hatására aztán több százezer gyermek született. Fekete Gyula az 1973-ban bevezetett, demográfiai fellendülést hozó népesedéspolitikai csomag kidolgozásában is közreműködött.

A demográfiai okok mellett munkapiaci megfontolások is szerepet játszhattak a GYES bevezetésében. 1949-ben a 15-54 éves nők kicsit több mint harmada, míg 1960-ban már több mint fele dolgozott. Várható volt, hogy munkaerő-túlkínálat alakul ki. Ekkor még nem léteztek az otthoni munkát megkönnyítő modern háztartási gépek, és a férfiak házimunkában való részvétele sem volt elterjedt.

A GYES akkoriban igen bőkezű juttatás volt: az átlagos női bér mintegy 40%-át tette ki. 1975-ben már 265 000 nő részesült ebben a juttatásban.

A GYES rendszere – több módosítás után – ma is működik Magyarországon.

2024-ben a gyermekgondozási segély (GYES) összege 28.500 forint havonta egy gyermek esetén. Ebből az összegből 10%-os nyugdíjjárulékot vonnak le, így a ténylegesen kézhez kapott összeg 25.650 forint.

Ikergyermekek esetén a GYES összege a gyermekek számával arányosan növekszik. Ez azt jelenti, hogy két gyermek esetén az összeg duplázódik, tehát 57.000 forint lesz, amelyből szintén levonják a 10%-os nyugdíjjárulékot. Ennek megfelelően az ikergyermekek után járó támogatás nettó összege 51.300 forint havonta.

Akác