Itt van tehát egy csomó iskolanév, itt tartunk az első rész után. A földrajzilag szóbajöhető középiskolákat kiszűrtük az országos adatbázisból, ez egyelőre egy rendezetlen kupac. Ha jól csináltuk a feladatot, akkor kijött minimum 4-5, maximum 10-12 darab iskola. Higgyétek el, hússzal senki se boldogul, ezzel a tizenhánnyal is csak úgy, hogy lesz, amiről nem fog tudni eleget. A tagozatok összeírása után így is simán szaladhat fel húszra a sorok száma a táblázatban, amit ajánlatos elkészíteni most.

De mielőtt továbblépnénk a Rendezett Táblázat irányába, egy kis kitérő.

Zárójelek közt - A mániás, furabogár gyerek

Pár hete írtam a cikkemet arról, amikor a szülők valamit nagyon „nyomnak”, vagy nagyon elleneznek, amikor a gyerek leendő karrierjéről, életéről van szó. Különösen feszült helyzeteket adhat, ha a gyerek NAGYON is akar valamit, de az nem egyezik egy ponton se azzal, amit mi tartunk ideálisnak. Vagy: ha úgy furabogár, hogy még folynak szét az elképzelései, elmolyol valami sehova se illő dologgal a sarokban, de még ő maga se tudja, mit is akar vele kezdeni.

Változatlanul azt mondom, kismillió furabogárból nőtt ismert ember életrajzának tanulmányozása után, és néhány, a való életben látott, sikeres-ismert felnőtté nőtt furabogár kikérdezgetése után, hogy őket hagyjátok menni az útjukon. Bármi is az. Ha pedig még nem látszik az út, de az már igen, hogy a „konvencionális” pályákra nem fog illeni, akkor valami nem nagyon nyomasztó, toleráns környezetbe helyezve hagyjátok őket élni és érni 4-5 évig, amíg – Vekerdy szavával – megérnek, mint alma a fán. Mert akkorra kitalálják. Maguktól.

De – mivel ti vagytok a szülők, és a felelősök egyelőre – csendben, háttérben, készíthettek valami működő menekülőútvonalat arra az esetre, ha mondjuk a kisképző, a zeneakadémia, az alternatív színitanoda, a sportakadémia meg a többi mégis múló kamaszkori hóbortnak bizonyul, és két év múlva már inkább „rendes” matekkal foglalkozna mégis. De csak és kizárólag akkor ajánljátok fel ezt neki, ha már nagyjából ráomlott az eredeti elképzelés, és ő kéri, sikítva, hogy mentsétek ki onnan.

Az esetek nagy részében nem fogja kérni. Egy bullterrier elszántságával megy isten tudja, hová, de ha hagyjátok és támogatjátok (ez nem jelenti, hogy évtizedekig finanszírozni is kell), akkor nem csap arcul később a felismerés, hogy a jövő Csontváry-ját, Freddie Mercury-ét, Gerald Durrelljét vagy Elon Muskját akartátok ti tisztességes mérlegképes könyvelővé meg kohómérnökké átnevelni. Így megspóroltok a gyereken egy nagy sebet (hogy nem fogadtátok el a küldetését), és magatokon egy bélyeget, hogy akkora lúzerek vagytok, hogy itt tevékenykedett az orrotok előtt egy korszakos egyéniség, de ti észre se vettétek.

Zárójel bezárva. Rájuk ugyanis nem lehet „általános” stratégiákat húzni.

Rendezzük táblázatba a kinézett iskolákat

És akkor vissza a kupachoz. Vegyetek elő egy Excel vagy Google-táblázatot, és kezdjetek bele a sulik módszeres felviteléhez. Figyelem: minden egyes indított osztályt külön sorba! Mert lesz olyan, ahova nem fogjátok beadni a jelentkezést, mert mondjuk abban olasz-latint tanítanak, a te gyereked meg németes. Attól az ISKOLA még marad a listán, a németes osztályával. De csak azzal.

A végeredmény, attól függően, milyen iskolák vannak a kupacban, valami ilyesmi lesz (a minta a Nagy hajdani táblája egy köztes állapotban):

iskola tanulás felvételi középiskola sorozat Vakmacska

Amit mindenképp javasolok belerakni:

Hivatalos adatok KÜLÖN mezőkben: OM kód, suli neve, tagozat kódja, weboldal, elérhetőség. Így könnyen kereshető lesz és NEKED IS MEGVAN egy helyen, amikor majd az űrlapokat töltögeted ki. Ezer helyen fogják ezeket a kódokat kérdezni majd.
Minden tagozat KÜLÖN sorba, mert megbolondulsz különben. Amire tuti nem jelentkeztek, utána töröld ki!
Idegen nyelv választék (kezdő, haladó, első, második, felvételiztetnek-e belőle), és hogy hány éves az iskola. Sok gimnázium a nyelvi évfolyam (amikor jóformán csak nyelvet és pár alaptárgyat tanulnak) miatt 5 éves, és a technikumok is 5 évesek. Nem mindegy.
Technikumnál a szakmai tárgy(ak), képesítés, amit kap a végén.
Miből kell SZÓBAN felvételizni (ha kell), és mi számít még, amit vinni érdemes rá (versenyeredmény, nyelvvizsga, szülő/testvér/rézfaszú bagoly…). Van, ahol írásbeli jellemzést kell adni a gyerekről a szülőnek, máshol a gyerektől kérnek egy szabályos motivációs levelet, kézzel írva. Egy-két sulitól a fiamat ez tántorította el – utál kézzel írni, és sose csinált még ilyesmit. Ha ezekre nem figyelsz, és nem viszed, elutasíthatnak simán. A nyelvi felvételinél, ha NEM iskolában tanulta a nyelvet, attól még be fogják engedni (ahogy a Nagyot is), de felvételiznie ugyanúgy kell. Olyan kéttannyelvű intézmény is van ugyanakkor, aki NEM rendez nyelvi felvételit!
Sorrend, számmal írva: ez alapján tudod rendezni a listát, épp melyiket akarjátok a legjobban és a legkevésbé. A nyílt napok, a tapasztalatok, az átgondolás után változhat párszor (Ezt fel kell a felvételi lapon is tüntetni, de csak az írásbeli UTÁN!).
Megjegyzés: minden, amit fontosnak tartasz az adott sulival kapcsolatban, de nem mindig hasonlítható a többihez („almát körtével”)

Az adatok egy része a központi adatbázisban, másik része az iskolák változó színvonalú és kezelhetőségű honlapján általában megtalálható. Ott nézz utána a nyílt napoknak, bemutatkozásoknak, óralátogatásnak is. Online, vagy látogatással egybekötött programok is lesznek, de legtöbbször csak akkor, ha regisztrálsz előre és időben.

Ha kész a tábla, már egész jól állsz. Te. Mert a gyerek, az még el se kezdett szegény felkészülni semmire.

Tagozatok és más állatfajták

Miért van ennyi tagozatos, kéttannyelvű, emelt szintű, anyám kínja osztály? – kérdeztétek a múlt héten. Üzleti kifejezéssel: ez az iskola Unique Selling Proposition-ja, az az ajánlat, ami megkülönbözteti a többitől. Nem mindenki Fazekas meg AKG, ami már fogalom – de még kínálhat mondjuk földrajz-kémia szakot, mert ilyen másnak nincs! Ajánlhat kínai nyelvet másodikként, mert van olyan tanára. Ajánlhatja a médiás képzését, amiből kijött egy rakás filmgyári szakember az elmúlt években. Az informatikát, vagy akár a közgazdaságtant, cégalapítással.

Ez nem mindig jó a gyereknek, mert jaj ez is kéne, az is tetszik. Az iskolának se mindig, mert akkor célra kell válogatni, nem elég egy rakás tűrhető képességű kölyköt összeterelni. Kell spéci tanár, néha olyasvalaki, aki tud fizikát tanítani olaszul. A dolog – főleg a fővárosban – mára tényleg elborultan néz ki, és ebben nem tudok segíteni. Tájékozódjatok, kérdezzetek, menjetek nyílt napra, szakkörre, ha tetszik valami. A „speciál” a mindennapi életben egyébként annyira nem „speciál” sokszor, csak mondjuk van két plusz óra földrajz kéthetente.

A dolgot nehezíti, hogy a központi felvételi viszont egységes. Azoknak jó, akik jók matekból, szövegértésből, és van értékelhető irodalmi-nyelvi tudásuk. Fizika, földrajz, ének és a többiek mit se érnek itt, sajnos. Ez sok olyan gyereket csap arcul évről évre, akik lombikkal fekszenek és kémcsővel ébrednek mondjuk, találtak is kémiás osztályt, de basszus, nyelvtani hülyeségeken fog múlni, hogy bekerüljenek. Nekik sajnos a magyar-matekon át kell verekedniük magukat, hogy egyáltalán a vágyott tagozat tanárával találkozhassanak a szóbelin. Ez az ára, és komolyan kell venni.

És ha személyes részvételű felvételi előkészítőre akarjátok járatni, mondjuk a kinézett iskolában, akkor fussatok gyorsan, mert a legtöbb most kezdődik, vagy már szeptemberben elkezdődött.I

Iskolatípusok -Ha elvesztél az utóbbi évek szómágiájában:

Gimnázium= általános képzés, arravaló, hogy felsőoktatásra készítse az ifjúságot. Van állami, egyházi, alapítványi, tagozatos, 8, 6, 6+1, 4+1, 4 évfolyamos. Érettségivel zárul. A két tannyelvűek közt páran nemzetközi érettségi (IB) lehetőséget is adnak.

Szakgimnázium, illetve most már technikum: ÉRETTSÉGIT ad, méghozzá valamilyen szakmai vizsgával kibővítve, 5 éves ez is, az érettségi és a szakmai vizsga éve nem esik így egybe. Hátránya, hogy az adott szakmához NEM kötődő felsőoktatásba nehéz bejutni belőle. (A régi szakközépiskola bővített, variált változata)

Szakiskola, amit szakközépiskolának is nevezhetnek: érettségit NEM adó iskolatípus, 3-4 éves, szakmai képesítést nyújt. Felsőoktatásba, de még felsőfokú szakképzésbe is bajos kerülni érettségi nélkül. Tehát, hiába ad ösztöndíjat és csalogat mindennel, jól gondold meg.

Művészeti, speciális iskolák: zeneakadémia, tánc, sport, képzőművészet, cirkusz – ide általában NEM a megelőző hónapokban készül a nebuló, hanem jóval előbb, szaktanárai, mentorai támogatásával. Ezek is érettségit adnak általában.

Nemzetközi iskolák: nemzetközi tantervvel és vizsgákkal, borsos tandíjjal, idegen nyelvi képzéssel, a legtöbbje nem is szervez "magyar" érettségit, de az ott tett vizsgák honosíthatóak a magyar felsőoktatásba

https://eduline.hu/kozoktatas/20210124_kozepiskolai_felveteli_iskolatipusok - itt találsz talán kissé szakszerűbb magyarázatokat.

Ha az első részről lemaradtál, itt tudod elolvasni.

Vakmacska

Középiskolai felvételi 2: Tagozat-casting, táblázat, adatbányászat