Ha sír a baba, rossz anya vagyok

Szó szerint megoldandó feladatként tekintettem rá. Ha éhes volt, szopiztattam ha tiszta pelus kellett, tisztába raktam, ha fájt a hasa vagy sírt, felvettem, de valami hiányzott... A bensőséges kapcsolat. Ha aludt, néztem és gyönyörködtem benne, néha sírtam, hogy mi velem a baj, nem tudtam beszélni hozzá, ami (most már tudom) nagyon fontos, rengeteg bűntudatot okozva evvel magamnak. Szerelmes voltam belül, csak némán. Szerencsémre a párom oldottabb volt, és amit én nem tudtam megtenni, azt ő pótolta.

A védőnői szolgálat jó, hogy van, mi egy velem egyidős (27 éves) lányhoz kerültünk. Látta, hogy valami nem kerek, nem tudott velem mit kezdeni, azt látta, hogy a picit szépen elláttuk, valami mégis hiányzott. A kolléganőjéhez beajánlott, aki frissen végezte el a babamasszázs oktatói képzést, hogy menjünk el, próbáljuk ki a hasfájás miatt, amikor betöltötte a fiam a hathetes kort.

Ide is és az összes egészséges rendelésre elkísért a párom, mert egyedül nem tudtam volna megoldani a feladatot. Azt hittem, ha sír a baba, akkor én valamit rosszul csinálok, rossz anya vagyok. És féltem, hogy ha sokszor otthon sem tudom megvigasztalni, akkor ha közönség van, akkor pláne nem fogom tudni.

A babamasszázs az érintésről, simogatásról, mondókázásról szól, és ami a legfontosabb így utólag, hogy azzal a pici lénnyel nem tehetünk, amit akarunk, kérjünk engedélyt az érintéshez. Az lényegtelen, hogy a csöppség nem tud válaszolni, de adjuk meg neki a tiszteletet, hogy ő is egy egyéniség, kérdezzük meg, szabad-e és beszéljünk hozzá. Öt hétig heti egyszer új testtájak masszírozását tanultuk, és itthon fürdetés után rendszeresen csináltam a simogatást, mondókázást. Feloldott bennem egy gátat, ami a fiam és köztem volt. Tudtam vele kommunikálni, később szemkontaktust létesíteni.

Most már hétéves, és akármilyen rossz körülmények között érkezett, a kapcsolatunk stabil, még mindig szerelmes vagyok belé. Kiegyensúlyozott és nagyszerű kisfiúvá cseperedett. Még most is megkérdezem, hogy szeretne-e ölelést, puszit vagy simogatást.

Sokat tanultam azokból az időkből, ami megkönnyítette a kislányom kis életét is. Különben mi szerencsések vagyunk, mert mi együtt maradtunk a párommal, sikerült megoldanunk ezt a katyvaszt.

Kata

Rémálom lett a szülés, mert nem volt fogadott orvosom

Hazakerülve rengeteget sírtam a történtek miatt, mindig bevillantak azok az „élmények”. Hetekig, hónapokig, és évek múltán is bennem maradt.

Tovább>>>

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?