Én úgy szültem, hogy a picurok még nagyon nem akartak világra jönni, ebből adódóan számomra a fájások, minden ilyesmi ismeretlen. A műtét előtt kb. egy héttel tudtam már, hogy mikor jön el a nagy nap. De ami a lényeg, nemcsak én, hanem az aneszteziológus, gyerekorvos... mindenki várt a nagy napon.
Az érzéstelenítő egyáltalán nem fájt, műtét közben semmit nem éreztem. A műtét teljesen rendben zajlott, az aneszteziológus doktornő nagyon kedves volt, végig beszélgetett velem. Műtét után is teljesen komplikációmentes voltam. Reggel műtöttek, délután fel kellett kelnem (itt megjegyezném, hogy a szülésznő segített a zuhanyzásban, öltözködésben...), este megdicsértek a szülésznők, hogy mennyire ügyesen tudok már járni. Másnap egy picit rosszabb volt, mert elmúlt teljesen az érzéstelenítő hatása. De hát csak egy műtét volt, lábadozással.
Talán kórház- vagy orvosfüggő lenne, hogy mások negatív történeteket írtak?
Osono83
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.