Miért nem tanultál tisztességes szakmát?

PUBLIKÁLÁS: 2015. július 13. 07:00

Reggel van, kevergetem a kávém. Bekapcsolom a laptopot, kattintgatok a hírportálok között. Az egyik – viszonylag – nagy hírportál címlapon harsogja a következőket: „Hitegették a szociális ágazatot.” Beleolvasok a cikkbe, és a következőket tudom meg: - elmarad a bérrendezés, és az életpálya-modell bevezetése, a kormány „világosan szeretné látni, hogy a következő tíz évben a szociális szolgáltatásokat a magyar állam milyen rendszerben fogja nyújtani, és ehhez hány munkavállalóra van szükség”

Bezzeganya

A szerző cikkei

- ezek elmaradásától függetlenül a Kormány elismeri és megbecsüli a szociális szférában dolgozókat, nem szeretnének olyan döntéseket hozni, amik meghozása után módosítani kell az eredeti elképzeléseken

- a jövő héten tárgyalják a szociális törvény módosítását, amelynek értelmében a diplomával rendelkező bölcsődei kisgyermeknevelők bérét a pedagógusokéhoz fogják igazítani (ez mindössze a bölcsődei dolgozók 14 százaléka, maximum néhány száz ember)

Reggel van, kevergetem a kávém, és nem hiszem el.

Pályakezdő szociális szakember vagyok. Imádom a szakmámat (nem is szakma ez, inkább hivatás), vannak sikerélményeim, szeretem a közeget, amit ez a hivatás jelent. Viszont ott van az a „de” is. De ilyen körülmények között nem lehet dolgozni. Ilyen körülmények között nem lehet segíteni. Ma Magyarországon a létminimum összegét 85770 Ft-ban határozták meg. A fent már említett cikk szerint a bölcsődei dolgozók 74 százalékának fizetése nem éri el ezt a szintet. A többi, szociális szférához kapcsolódó szakmáról (pl. családgondozók, gyermekvédelmisek, idősgondozók, stb.) nincs konkrét adat. Többször beszélgettünk erről a szakmában dolgozókkal, és egyetértettünk abban, hogy ezeknél a szakmáknál 60-65 százalék körül mozog ez az arány.

Reggel van, kevergetem a kávém, és szomorú vagyok.

Eszembe jut a barátnőm, aki néhány megyével arrébb dolgozik, egy Gyermekjóléti Szolgálatnál. Nevezzük Zitának. Zita diplomás, két nyelvet beszélő lány. Kedves, közlékeny, segítőkész, profi a jogszabályokból, tudja, hogyan kell leszerelni a „nehezebb” családokat. Három-négy éven belül nagyon jó szakember lesz belőle – mondják róla a felettesei. Feltéve, ha a szakmában marad addig. Zita a létminimum alatti fizetést kap minden hónapban – pótlékokkal együtt -, édesanyja jelenleg munkaképtelen, nagymamája nyugdíjas. Nemsokára saját életet akar kezdeni. Így hogyan?

Eszembe jut a másik barátnőm, Kamilla, aki egy kisvárosban bölcsődei gondozónő 3 éve. Eszembe jut Bettina, aki egy faluban idősgondozó 14 éve. Eszembe jut Attila, aki szociális munkás 7 éve. Csilla, aki egy támogató szolgálat vezetője 12 éve. Elvira, aki fogyatékkal élőkkel dolgozik 8 éve. Mindannyian a létminimum alatt keresnek.

Nem szeretnék politizálni, stadionozni, Paks II-zni, azt hiszem, ez nem az a felület. Néhány nappal ezelőtt volt egy érdekes beszélgetésem, egy magas társadalmi státuszú emberrel. Ő azt mondta, hogy

„minek tanultuk ezt, miért nem mentünk el mérnöknek, tanárnak, bárminek, csak tanultunk volna valami tisztességes szakmát.”

A válaszom a következő volt neki:

„Majd ha otthagy a házastársad egy másikért, és a gyermekelhelyezést kell megoldani, vagy ha esetleg csődbe megy a vállalkozásod, munkanélküli leszel, és be kell menned a munkaügyi központba, vagy ha édesanyád/édesapád hirtelen beteg lesz, és gondozót/gondozónőt kell mellé fogadnod, akkor gondolj vissza erre a beszélgetésre”

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke nyilatkozta a következőt:

"Meg lehet tervezni tíz évre előre a kapacitásokat, csak akkor tartani kell attól, hogy mire minden döntést meghoznak, nem lesz, aki dolgozzon az idősotthonokban, a gyermekvédelemben és a bölcsődékben."

Tíz pályakezdő szociális szakemberből kettő szeretne mindenképpen a szakmájában dolgozni. 80, januárban, Nyugat-Magyarországon végzett szociális szakemberből körülbelül 15-en dolgoznak a szakmában. A többiek vagy munkanélküliek, és keresgélnek, vagy teljesen más területen próbálnak érvényesülni.

Reggel van, kevergetem a kávémat, és iszonyú dühös vagyok.

egy családgondozó

Forrás

U.I.:

Lezajlottak a tüntetések, a következő eredménnyel: a szociális szférában dolgozók novemberig bérkiegészítést kapnak, kategóriától és közalkalmazottként eltöltött időtől függően. Elvileg. Sokak szerint meggondolatlan volt az, aki a táblázatot készítette, mert előfordul, hogy egy 20 éve a szakmában dolgozó kevesebb fizetést kap, mint az, aki „csupán” 5 éve teszi ugyanezt. Sztrájkot terveznek az őszre.

Hivatalos cikk a bérkiegészítésekről itt.

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?