Vigyázz, átvernek a feliratok a termékeken!

A tudatos vásárlóknak szánt cikkben bizony olyan trükkökről is megemlékezik a szerző, hogy a "rostos" narancslét esetleg koncentrátumból hígították vissza (sima vízzel), és vettek hozzá külön kapható rostot, hogy kinézzen valahogy. A "csökkentett sótartalmú" termék se feltétlenül egészséges, legfeljebb kevésbé szörnyű, mint a "klasszikus" változat.

-”Ice tea eredeti gyümölcslével ízesítve”. Jelentése: van benne 2% gyümölcslé koncentrátumból, a többi aroma. Senki nem állította, hogy csak a gyümölcslétől kapta az ízét. 5%-ban attól, 95%-ban aromáktól. Csak valamiért az aromát nem írták rá öles betűkkel a csomagolásra. Te meg azt gondolod, milyen egészséges terméket vettél. Ahogy az “eredeti gyümölccsel” készült joghurt nagy része is káros cukor, sűrítőanyag és egyéb hasonló jóság, 1% gyümölcsöt azért tartalmaz, hogy rá lehessen írni a dobozra a hívószót.

- Ehhez hasonló a “teljes kiőrlésű rozslisztből készült” és minden hasonló felírat. Ha elolvasod az összetevőket, azok mennyiségi sorrendben vannak felsorolva. Az első a listában a közönséges búzaliszt, a második valami hasonló és csak a harmadik a teljes kiőrlésű rozsliszt. Vagyis a helyes kifejezés az lenne, hogy nyomokban teljes kiőrlésű rozslisztet is tartalmaz a termék.

Szintén az egyik kedvencem az állateledelek. Kutyakonzerv lazaccal, kacsahússal és a többi. Összetétel: gabona(!), vágóhídi nyesedék, 2% kacsahúspép. Szerinted érzi az ízét a kutya annak a 2%-nak? Arról is jobb elfeledkezni, mit jelent a vágóhídi nyesedék és a húspép kifejezés."

Vannak egyéb népszerű termékek, amit ha szívesen fogyasztasz, inkább ne is nézd végig a listát: ilyenek például a májkrémek (szinte minden gyerek szereti), amiben van minden földi jó: szalonnabőrke, zsiradék, víz, só, cukor, húspép és ha jól választunk, némi máj is. Épp a BA-n tettek többen is közzé olyan receptet, hogyan lehet valódi májast készíteni otthon, házilag – a buktató az lehet, ha a gyerekeink már hozzászoktak az ipari változat ízéhez.

"De nem csak élelmiszernél bevett gyakorlat a mókusvakítás. Ilyen például a gyerekeknek vett “48 darabos fa vasúti sínpálya”. Ez is azt jelenti, hogy van benne 20 darab valódi sín és 28 darab egyéb filléres vacak, mint 4 centi magas műanyag fa, közlekedési tábla és hasonló. (Közlekedési tábla egy vasúti szettben. Jó, mi?) Vagyis a pénzedért csak 20 darab sínt kapsz és 28 darab értéktelen szemetet." – folytatja a poszt, rávilágítva, hogy nemcsak az élelmiszeripar igyekszik minket mindenféle trükkel vásárlásra bírni. A termékfotó is erős: egy korábbi cikkben vette sorra pénzügyekkel foglalkozó barátunk, mivel verhetnek át: hatalmasnak tűnő, de valójában lábáztató medencével, a képen látványos, valójában aprócska babakonyhával, ami a való világban nem magasabb, mint egy ásványvizes palack.

A tanácsok: nézd meg élőben a terméket a csábító fotók helyett (én utazás tervezésekor is ajánlom egyébként a Google Mapset, néha vicces az eredmény az utazási iroda vagy a booking.com prospektusához képest, ha legalább nagyjából megvan a kinézett hely címe), elemezd az apró betűt, sőt "Ha pedig átvágtak, mint a fenti esetekben, vidd vissza terméket és addig verd az asztalt, amíg vissza nem adják a pénzt. Ha van rá erőd, még a fogyasztóvédelemnél is jelentsd fel a gyártót, vagy a forgalmazót."

Hát, nehéz ügy. Nyilván az lenne a jó, ha a valóság és a reklám legalább nagyjából fedné egymást, a csomagoláson pedig az szerepelne, ami valóban benne van. (Kivételek persze akadnak: néhány Afrikát megjárt marketinges emlékszik a rémült arcokra, amikor a helyi forgalmazóknak bemutatott pár bébiételes konzervet.)

A témáért és idézetekért köszönet a Kiszámoló blognak, olvassátok el a teljes posztokat is az eredeti helyen.

Vakmacska

http://kiszamolo.hu/bevasarlas-mit-jelent-a-felirat-a-termeken/

http://kiszamolo.hu/offtopik-photoshopos-atveres/