Ötven év múlva mit ér a bocsánatkérés?

Fotó: Wikipedia Commons

Egy bocsánatkérés nemcsak megkésett, de sovány is az áldozatok szerint. A cég ugyanis évtizedekig tagadta, hogy bármiben hibázott volna. Grünenthal - a Henkel konszern tagjaként 1972-ben ugyan létrehozott egy 150 millió eurós alapot a körülbelül 3 ezer német érintett részére, ám ez a pénz fillérekben mérhető a világszerte okozott valódi kár mértékéhez képest. A cég taktikája ötven évig a jogi, morális és anyagi következmények elkerülése volt. A szer miatti perben - amiben egyedülálló módon nem a vállalatot, hanem a kutatókat marasztalták el – végig tagadták felelősségüket és minden erejükkel a felmentésükért dolgoztak.

Stock a gyógyszer veszélyessége óta eltelt fél évszázad felett is sajnálkozott. Az érintetteket arra kérte, hogy a vállalat hosszú némaságát a sorsuk által keltett sokk hatásának tekintsék.

A szert Európában, Ausztráliában, Kanadában és Japánban forgalmazták. Egyes becslések szerint 1958–61 között 15 tonna tablettát adtak el Németország mellett Olasz– és Spanyolországban, illetve Nagy-Britanniában. (Magyarországon és az USA-ban nem. Utóbbi országban azért, mert a gyártó zavaros vagy értékelhetetlen válaszokat adott az amerikai szakértői kérdésekre, így nem engedélyezték a szer forgalmazását.)

A rémes bogyót elsősorban altatószernek szánták, de ajánlották nyugtatóként, pánikbetegség, migrén illetve hányinger ellen is. A vény nélkül kapható orvosság kismamák számára egyáltalán nem volt ellenjavallat, sőt a Contergan egyik legfőbb célcsoportja - a nyugodt alvás érdekében és a hányinger ellen – a várandós nők voltak.

Aztán hamarosan – a cég profitján kívül - ijesztő mértékben megnőtt a végtaghiányos, kéz és láb nélkül, idegrendszeri problémákkal, bénultan született újszülöttek száma is. 1958-tól sokan halva vagy valamilyen embrionális rendellenességgel jöttek világra, például végtaghiánnyal, más testi torzulással, a belső szervek rendellenességével, pszichés vagy érzékszervi deformációval.
Ezekben az években tizenkétezer súlyos fogyatékossággal született csecsemőt regisztrált a statisztika „Contergan-bébiként”,

Kimagaslóan magas volt a rendellenes szülések száma, amelynél az anya a terhesség 27-30. napja közt szedett a gyógyszerből.

A negyven országban forgalmazott szer fizikai károsodással született áldozatai közül ötezren érték meg a felnőttkort.

A Contergan hamar gyanúba keveredett ám első lépésben csak vénykötelessé tették a gyógyszert és csak miután egy kutatóorvos egyértelműen kimutatta a Contergan fő hatóanyaga és a születési rendellenességek közötti összefüggést tiltották azt be.

1961. november 26-án Németország és Nagy Britannia kivonta a forgalomból a Contergant. Olaszországban, Japánban és Kanadában még hónapokig szedték a gyógyszert a nők és még csak megfelelő tájékoztatásban sem részesítették őket és továbbra is felírták a vényköteles fogyatékosságot és halált hozó szert.

A gyártó ellen hosszas per is indult, ám a bíróság nem találta bűnösnek a Grünenthalt, így kártérítésre sem kötelezte.

A gyártó a per nyomán némi kártérítést ugyan fizetett az áldozatok családjainak de felelősségét sohasem ismerte el és találkozni sem voltak hajlandók az áldozatokkal.

Mára tudjuk azt is, hogy a celebron nevű fehérje játszhatott szerepet a fejlődési rendellenességek létrejöttében. A kémiai tükörkép , azaz az ún. királis molekulák együttes alkalmazásának oka volt a fő baj. Nem lehet ugyanis az ilyen molekulák két "képét" egyszerre alkalmazni, azokat el kell(ett volna) különíteni egymástól (és külön is meg kell vizsgálni őket). A szóban forgó szer gyártásakor keletkező molekulapár közül tehát csak az egyik volt hatásos fájdalomcsillapító, a másik súlyosan károsította a magzatot. A kép-tükörkép pár hasonló tulajdonságú molekulákkal kölcsönhatásba lépve különféleképpen viselkedett, más-más hatást váltott ki. A gyógyszer gyártók tudták, a két változat biológiai hatása különböző lehet, mégis 1:1 arányban alkalmazták a készítményben azokat.

A Grünenthal nevű vállalat ezt a gyógyszer-teratogenitást - elsősorban anyagi megfontolásból, tudatosan - mulasztotta el vizsgálni. Legalább húszezer okuk volt a vizsgálatok elmulasztására. Húszezer márkányi okuk. Dr. Widukid Lenz vizsgálatai ugyanis, mellyel végül sikerült egyértelműen igazolnia a káros mellékhatásokat, a Spiegel című folyóirat szerint 20 000 márkába kerültek.

"Az ötvenes évek gyógyszerfejlesztései, a tudomány fejlettsége és a szabályozó gyakorlat ötven évvel ezelőtt még nem volt túl kifinomult, hiányoztak az olyan vizsgálatok, amelyek nélkül ma már elképzelhetetetlen egy szer engedélyezése" – mondta a hvg.hu-nak Botz Lajos főgyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetemen működő Gyógyszerészeti Intézmény és Egyetemi Gyógyszertár vezetője.

A Contergan-ügy mérföldkő lett a gyógyszergyártásban, hozzájárult a piac teljes átalakulásához: nyomában mindenütt átszervezték a gyógyszerellenőrzést, illetve megerősítették az engedélyezési eljárásokat. Az eset óta minden leendő gyógyszert kötelező megvizsgálni várandós állatokon, megállapítani, hogy a szer okozhat-e a magzat fejlődésében bármilyen rendellenességet.

A Thalidomide hatóanyag ma is alkalmazott szer. A gyógyszerből csak 1985 és 1992 között több, mint 2 millió tabletta fogyott. A legtöbb Marokkóban, Peruban, Indiában. A www.thalidomide.org honlap adatai szerint többször tapasztalták a már ismert tüneteket, de a gyógyszert reuma, a lepra egyik szövődményének, illetve egyes rákfajták gyógyításában sikerrel alkalmazzák. A daganatos betegek kezelésében a hatóanyag a tumor környékén történő érképzés (angiogenezis) blokkolásával vesz részt.

A cég bocsánatkérése tehát késői vigaszként megérkezett. Az áldozatoknak, a szülőknek azonban a gyógyszerellenőrzés hajnalának tragédiája sosem múló fájdalmat hordoz.

Belegondolni is rettenetes, hogy a kiszolgáltatottság és az orvosokba vetett bizalom micsoda szűnni nem akaró rémálommá vált csupán pár évtizeddel ezelőtt.

Center

http://index.hu/kulfold/2012/09/01/50_ev_utan_kert_bocsanatot_a_contergan_gyartoja/

http://hvg.hu/egeszseg/20080801_contergan_gyerekek_