(21. hét)
Van egy könyvem, az egyetlen, amit a terhességgel kapcsolatban olvasok. Nagyon szeretem. hétről hétre, lépésről lépésre velem tart, és csupán egy oldalnyit ír, hogy az adott időben, ahol épp tartok, mi minden változott a testemben, és hogyan növekszik a babánk. Mi az a sok minden, amit már tud, mi mindennel rendelkezik, és így tovább.
Most éppen azt tudtam meg, hogy a 21. héttől a következő tíz hétben gyorsabb ütemben gyarapodhat a súlyom, mivel a baba ebben az időszakban építi föl testében a zsírréteget. Éppen ezért megnőhet az étvágyam, sőt előfordulhat, hogy szokatlan dolgokat kívánok majd. A baba nyelvén pedig kialakulóban vannak az ízlelőbimbók, és hogy sok vörösvérsejtje van, és a fertőzésekkel szembeni harcban szerepet játszó fehérvérsejtek is kezdenek termelődni.
Sok ismeret van, amit persze a terhesség előtt tud egy nő, mert másoktól hallotta, vagy mert az anyukája mesélte neki. Az egyik ilyen ismeret, amit már régóta tudok, hogy a babák félidőben megmozdulnak. Nem mintha ezidáig nem mozgott volna, akár önkéntelenül is, de addig ezt nem lehet érezni. Vagyis, ha jól számolok, a 18. héttől már várható, hogy a gyerek megmozdul. Nos, én ezt a megmozdulást mindig is úgy képzeltem, mint az idősebb terheseknél a babamozgást. Rúg majd, és én határozottan érzem, hogy ott van, ő az, és ez milyen nagyszerű dolog lesz. Pont, mint a filmekben, mikor anyuka először érzi, és azt mondja, óóóóó, gyertek gyorsan, a gyerek megmozdult! Amire persze mindenki az anyuka hasára teszi a kezét, és ezzel a boldog képpel zárul a jelenet.
Szóval 18. hét. Hogy nekem volt-e ilyen? Nem. 19. hét. Mozgás semmi, ellenben, bélmozgáshoz hasonló korgások voltak, amire mindenki azt mondta, hogy az a baba. De én nem éreztem azt az óóóóó érzést, és nem hívtam oda senkit a szobából, főleg mert egyedül voltam. 20. hétben már igazán kezdtem aggódni, hogy na, mi van, a mi gyerekünk alszik? Vagy lusta? Vagy nincs elég helye, hogy lubickoljon, rúgjon? A könyv és az orvosom szerint meg kell nyugodnom, nincs semmi baj, első terhességnél ez kitolódhat a 22. hétig. Na de kérdem én, micsoda? Az erősebb bélmozgás vagy egy jól irányzott rúgás? Vagy mi a fene? Aztán egy nappal később megkaptam a választ.
Remélem, hogy a válasz volt, és nem valami más, mert azóta megint nem érzek semmit, és ennek már bizony 3 napja. De azon az éjszakán úgy éreztem, hogy leszakadt a jobb vesém. Olyan vesegörcsöm volt, azt hittem, megint a kórházban kötünk ki, ezúttal jobboldali húgyvezeték-beszorulás miatt. Megpróbáltam a jobb oldalamra feküdni, és láss csodát, a fájdalom egyszeriben elkezdett felfelé haladni, mintha kis tappancsok szisztematikusan haladnának felfelé a bordáimat taposni, majd a gyomorszájamat támadni. Nagyon kellemetlen érzés volt, és eltartott vagy két óra hosszat.
Azóta meg semmi. Talán mintha néha-néha azt érezném, hogy mozog, de semmi határozott nagyobb, fájdalommentes vagy fájdalmas rúgást nem érzek. Még tegnap sem mondtam biztosra, hogy őt érzem, pedig D-t mentem meghallgatni az új próbaterembe, ahol egy hangos dob, két erős gitár, és D hangja próbálta felkelteni a babánk érdeklődését. Vagy lehet, hogy tetszett neki az előadás, és ezért nem reagált semmit egy jól irányzott rúgással, hanem csendben elszenderedett, apró kis gyomormozgásokkal.
Szép hetet!
Ildikó (yzzma)
