Egész addig ölbe tett kézzel ültem, amíg az én lányomat nem piszkálta a kis terrorista. Abban a pillanatban, amikor az enyém is zokogva jött haza a hüvelykujját fájlalva, amit a kisfiú hátrafeszített, felébredt bennem az anyatigris. Főleg, amikor megláttam a lábait, és kiderült, hogy a kék-zöld folt nem városi legenda, ott virít szerencsétlen sípcsontján is néhány. Visszahívtam az anyukát.
A napokban a lányom egyik osztálytársának az anyukája felhívott, hogy hallottam-e arról a kisfiúról, aki rettegésben tartja a gyerekeket az iskolában. Kiderült, hogy az elsős kisfiú mérhetetlenül agresszív, szünetekben káromkodik, fenyegetőzik és rendszeresen veri a (nála nagyobb) lányokat is. Van, aki kék-zöld foltokkal megy haza, és sírva közli otthon, hogy ő többet nem akar iskolába menni. Mit lehet tenni?
Miután aprólékosan kikérdeztük a gyerekeket, hogy pontosan mi történik ilyenkor, jeleztük a tanító néninek a problémát. Az egyik anyuka beszélgetett kicsit a kisfiúval is, és elmagyarázta neki, hogy így nem szabad viselkedni, de a gyerek letagadta, hogy bármi rosszat is tett volna. Kíváncsian várjuk, hogy a tanító nénik mit tudnak tenni az ügyben.
Szerintetek mi a megoldás?
Bimba
