Még nem sikerült pontosan tisztázni, hogy ez palotás és tangó, vagy keringő és tangó legyen, de az biztos, hogy két külön ruhát kell bérelni fejenként. Plusz cipőt illetve csizmát venni hozzá. Meg a tánctanár. Ugye dupla tánc lesz, dupla költséggel Ezen felül lesznek szívesek a kedves szülők megbeszélni, hogy mennyit dobnak össze hidegtálra vagy hozatnak étteremből valami meleget, mert harapnivaló nélkül nem teljes az ünnepség.

Ismerősöm elmondta, hogy jókora vita kerekedett a szülők között, de végül maradt a hetvenezer. A tanár azzal érvelt, hogy a szalagavató egy rendkívüli esemény, egy különleges ünnep a gyerek életében, és igazán nem kellene rá sajnálni a pénzt. Valamint azzal is, hogy ő nem tehet róla, mert a gyerekek ragaszkodnak a két tánchoz.

Nekem pedig az jár a fejemben, hogy vajon hány családban néznek egymásra kétségbeesetten, hogy még honnan lehetne kölcsönkérni, hogyan lehetne megoldani, hogy a gyerek ne szégyenüljön meg, hogy ki tudják fizetni a ruhát és a tánctanárt. Nem kell bemutatni, milyen helyzetben van most az ország: hitelek, emelkedő törlesztők, megszűnő munkahelyek. Sokan ügyelnek még a látszatra, és kapaszkodnak, ahogy bírnak. De ebbe már nem fér bele egy hetvenezer forintos luxuskiadás. És gyanítom, hogy nem álltak fel szülőin, és nem mondták meg nyíltan: nézzék, elszegényedtünk, lecsúsztunk, csórók vagyunk, szeretjük a gyerekünket, de ezt nem tudjuk kifizetni. Miért kell embereket feleslegesen megalázni?!

AMK

Hetvenezer forintba kerül a szalagavató