Egy problémás hungarikum - bajban a védőnői rendszer

Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Országos Szervezetének elnöke ezt azzal magyarázza, hogy az időintervallum, amíg ők a családokat gondozzák, egyedülálló. A várandóságtól 18 éves korig csak hazánkban gondozza a fiatalokat, családokat egyazon rendszer.

Emléklogó. Vajon hány évet ér még meg a védőnői hálózat?

Csordás Ágnes szerint a védőnőké csodálatos hivatás, de ma mégis körülbelül 260 védőnő hiányzik a pályáról. Nehéz szakma. Az elnök úgy véli, családok nagyon szívesen fogadják a védőnőket, csak sajnos ők nem tudnak annyiszor és olyan minőségben eljutni a családokhoz, ahogy azt kellene.

Az ország egyes részei között nagyok a területi eltérések a védőnői ellátáshoz való hozzáférésben, csaknem 350 településen pedig egyáltalán nincs szervezett ellátás – állítja az illetékes ombudsman, Szabó Máté. Az önkormányzatok feladata a szervezett védőnői ellátás biztosítása, valamint a körzet kialakítása. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke viszont úgy látja: nincs ellátatlan gyermek az országban, a védőnők viszont túlterheltek.

És a fő baj, hogy sajnos az egész ellátásra, a szolgáltatásműködtetésre sincs nagyon sok forrásuk. A szolgálat 85 százalékát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti, a maradék 15 százalékot viszont az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia.

Az ombudsman felszólította a kormányt, arra hogy biztosítsa a gyerekek egészséghez való jogát, miután egy védőnő – akinek a 250 helyett 600 gyereket kellett ellátnia – hozzá fordult. Az egy védőnőre jutó átlagos ellátandó létszám ugyanis átlagosan 300 fő, holott a jogszabály 250-et ír elő. Lőrinczi Orsolya Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája Védőnői Tagozatának országos tagozatvezető-helyettese elmondta, hogy 1100 fölött van azoknak a körzeteknek a száma, ahol a megengedett 250 főn felül lát el területi munkát a védőnő. Ez csak a terhességtől az óvodakezdésig terjedő korosztályt öleli fel. Ezen felül van az iskolavédőnői ellátás.

Egy védőnő mindezért 120-160 ezer bruttó közötti fizetést kap. A védőnők a fizetésen kívüli többletmunkáért nem kapnak kiegészítést, sokszor saját telefont használnak, a legtöbb körzetben még a bérletüket sem finanszírozza az önkormányzat.

Az állampolgári jogok biztosa nemcsak a jogbiztonság elvét, hanem a védőnői ellátási rendszer működési problémájából adódóan a gyermekek egészséghez való jogát is veszélyben látta. Az a tény, hogy a védőnő a jogszabályban maximálisan megengedettnél lényegesen magasabb létszámot lát el, önmagában alkalmas arra, hogy a jogállamiság elvét, valamint a jogbiztonság követelményét sértse – fogalmazta meg a biztos.

Szerintetek mi lenne a megoldás? Ti például fizetnétek a védőnői tanácsadásért egy kisebb összeget? Lehetséges lenne, hogy a szociálisan rászorulók az állam és a önkormányzat által finanszírozva, kvázi ingyen legyenek ellátva, a többiek pedig – a kötelező oltások beadásán kívüli alkalmak felett – ha igénylik a további figyelmet, fizessenek a védőnői tanácsadásért.

Egyáltalán, nektek segített a védőnői szolgálat például a terhesség alatti súlyméricskéléssel, vagy csak kötelező pofavizitre jártatok? Mi lenne, ha mondjuk a terhesség alatt egy orvosi igazolás kiváltaná a védőnői látogatásokat, és aki extra tanácsra vágyik, az (ha nem szociálisan rászoruló) egy kis extrapénzért (nem borítékért, hanem legális, a szolgálathoz kerülő, ott maradó összegért) kaphatna tanácsot. A kiskönyvnek például a papírmunka-gyártáson kívül is van értelme?

A baba születése után a kötelező oltásokon való mérések kivételével járt hozzátok a védőnő, vagy ti jártatok hozzá? Szerintetek kell, hogy mindenhová házhoz menjen, vagy jobb lenne, ha azokat vonná a figyelmük fókuszába, akik rossz körülmények között élnek, vagy félő, hogy nem tudnak más forrásból tájékozódni, esetleg nem engedhetik meg maguknak (mondjuk a távolság miatt), hogy eljárjanak a védőnők rendelőjébe.

Center

Forrás:

EchoTV – Hiradó- 2011.08.22 - 08:04 (hossza: 2 perc)

Magyar ATV - 2011.08.22 - 07:38 (hossza: 4 perc)