A stratégia: nemi erőszak

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog alapján a háborús körülmények közötti nemi erőszak emberiesség elleni bűncselekménynek minősül, eddig azonban egyetlen sikeres bűnvádi eljárást folytattak le: 2001-ben a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróság három boszniai szerbet ítélt el folytatólagosan elkövetett többrendbeli nemi erőszakért. A legtöbb fegyveres konfliktusban a számtalan kegyetlen nemi erőszakban vétkes sok ezer férfi időtlen idők óta büntetlenül marad.

Számok

A háborús időkben a nőket sújtó erőszak történelmen átívelő jelenség. A 20. századból már pontos adatok állnak rendelkezésre. A Kelet-Németországot elfoglaló orosz katonák 1,9 millió (!) nőt erőszakoltak meg. Magyarországon hozzávetőlegesen 50 és 200 ezer közötti számban estek áldozatul déd-és ükanyáink a második világháború idején.

Egy osztrák kutatás szerint az volt a meghatározó, hogy a települést mennyire súlyos harcokban foglalták el. A nemi erőszak aránya akár 40 százalékos is lehetett, ha az adott települést hosszú és nehéz harcok árán sikerült csak visszavenni. Értitek: bosszút álltak. Ha harc és feszültség nélküli bevonulásra került sor, akkor a női lakosságnak 6 százaléka esett áldozatul.

A lányok idősnek álcázva, bekormozott arccal, ormótlan nadrágban jártak, elbújtak, betegséget színleltek vagy akár ürülékkel kenték be magukat védekezésképpen. Budapesten a csoportokba verődött szomszédok, rokonok, ismerősök időnként meg tudták védeni a nőket az erőszaktól. A női hallgatás beépített eleme volt (és maradt) a rendszernek. Sztálin azt mondta: az embereknek meg kellene érteniük: a katona – aki több ezer kilométert harcolt végig vérben és fegyvertűzben és halálban – megérdemli, hogy egy kicsit szórakozzon a nőkkel. No comment.

Az első délszláv háború alatt a nemi erőszakot a népirtás egyik módszereként is használták: „erőszaktáborokat” hoztak létre az „etnikai vérvonal frissítés érdekében” és ezekben becslések szerint 20 ezer nőt erőszakoltak meg. Afrikában a mai napig tombol az erőszak. Ruandában 1994-ben néhány hónap alatt kb. félmillió nőt erőszakoltak meg. A libériai polgárháború utáni felmérést szerint pedig a megkérdezettek 92 százaléka valamilyen módon nemi erőszak áldozatává vált. Az ENSZ kongói békefenntartó missziója 1996 óta 200 ezer nemi erőszakot dokumentált, de a kongói családügyi minisztérium 1 millióra becsüli az áldozatok számát, és ez a szégyenkezés és titkolódzás miatt csak a jéghegy csúcsa.

Medica mondiale

Monika Hauser feminista szervezete, a Medica mondiale a világ háborús övezeteiben dúló nemi erőszak áldozatainak próbál segíteni. Egészségügyi és pszichológiai ellátás mellett jogi segítséget is nyújtanak, és az anyagi függetlenség elérésében is igyekeznek támogatni a nőket. Becslések szerint Hauser szervezete eddig a nemi vagy más súlyos erőszak 70-100 ezer női áldozatának nyújtott segítséget. Igen fontosnak tartják a közéleti felvilágosító kampányokat is.

Hauser nem fogadja el, hogy a szokásokhoz híven úgy könyveljék el, mint a rendes nemi kapcsolatokban akadályozott fiatal, életerős katonák sajátos viselkedését. Úgy véli, a háború alatti nemi erőszak forrása ugyanaz, mint a családon vagy közösségen belülié – a férfiuralmon alapuló patriarchális társadalom.

Okok

Hauser azt mondja, hogy „a háborús nemi erőszak természetesen elképzelhetetlenül kegyetlen, de nem minden előzmény nélküli. A nőket háborúk előtt, alatt és után is éri erőszak. Sokszor tapasztaljuk, hogy egy-egy háborút követően még rosszabbul bánnak velük. Minden ilyen időszakban fölerősödik a nők elleni erőszak. Az afgán nő problémája napjainkban nem a háborús nemi erőszak, hanem az, hogy az apja egy húsz évvel idősebb férfihoz akarja adni, vagy hogy a férje veri és megerőszakolja.”

Hauser orvosnak tanult, egy dél-tiroli kórházban gyakornokoskodott, és tanulságos élményekre tett szert. „Rengeteg pácienst kezeltem, hegyvidéki parasztasszonyokat, és rádöbbentem, hogy a férjüktől vagy munkaadójuktól elszenvedett nemi erőszak hozzátartozik a mindennapi életükhöz”– mesélte a Readers Digestnek a doktornő.

Bordélyok a laktanyákban

A harcok által sújtott területeken kívül erőszakoskodókon kívül időtlen idők óta a katonák nemi vágyának szervezett kielégítésére is gondolt a hadvezetés. Az első világháború alatt például a hadsereg tábori bordélyokat állított fel – írta az origo egy kiállítás apropóján. A nemi beteg katonák száma ugyanis rohamosan nőtt és félő volt a katonák hazatérésük után a fél országot megfertőzik, járványokat gerjeszthetnek. A prostituáltakat betagozták a katonai hierarchiába és három csoportba sorolták őket. Voltak tiszti, illetve 1. és 2. hadosztályú legénységi örömlányok. Tiszteket fejenként napi hat alkalommal kellett „kiszolgálni”, a legénységi örömlányokat ennél jóval többször használták (ki). A tábori bordélyok teljes kapacitással működtek, ami miatt a nők gyakran pszichikailag összeomlottak. Az intézkedések egy év alatt 12,2 százalékról 6,4 százalékra csökkentették a nemi betegségek arányát.
A Japánok, a „tizenöt éves háború” alatt Ázsiában mintegy 200 000 nőt kényszerítettek prostitúcióra. Egy nőnek általában 20 katonát kellett kiszolgálni, de hétvégén akár 50-70 katonát is. Egy aktus 5-7 percig tarthatott, amit papíron vezettek, és amivel a nőknek el kellett számolni. Már ha életben maradtak.

Napjainkban Koszovóban létesített thai masszázsszalonokról lehetett hallani. Az ázsiai hidegháború csúcspontján pedig százezer tajvani katona állomásozott a Kinmen-szigeten, ahol 1990-ig tizenegy bordélyt tartottak fenn igényeik biztosítására.

Center

Forrás:

http://www.rd.hu/Elfeledett_%C3%A1ldozatok_seg%C3%ADt%C5%91je

http://index.hu/kulfold/2011/06/28/megeroszakoljak_a_forradalmakat/

http://www.origo.hu/kultura/20110622-nemibetegsegek-es-tabori-bordelyok-az-elso-vilaghaboruban.html

http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/eroszak_mutware_afrika

http://honvedelem.hu/cikk/23252/%E2%80%9Ekatonai-paradicsom%E2%80%9D

http://nemzetihirmondo.com/index.php?page=hir&id=1646