Te is elköveted ezeket a hibákat? Szakértőnk segít, hogy profi útipatikával indulj nyaralni

• A jól felszerelt útipatika alapja a láz- és fájdalomcsillapító, a sebfertőtlenítő, valamint az emésztési panaszok elleni készítmények. 
• Gyermekek, idősek és krónikus betegek esetén speciális adagolású szerekre is szükség van. 
• Utazáskor használjunk hűtőtáskát, repülőn pedig mindig a kézipoggyászba tegyük a készítményeket. 

Beköszöntött a vakáció szezonja, de a felhőtlen kikapcsolódást pillanatok alatt tönkreteheti egy makacs fejfájás vagy egy rosszul sikerült vacsora utáni gyomorrontás. Sokan csak az indulás reggelén kapkodnak a gyógyszeres doboz után, pedig a biztonságos pihenés kulcsa a jól felszerelt útipatika. 

Mit tartalmazzon az útipatika? 

Mire figyeljünk, ha gyerekkel vagy időssel utazunk? Melyik fájdalomcsillapítót válasszuk? Témánkban Dr. Dobson Szabolcs gyógyszerészt és gyógyszer-engedélyezési szakértőt kérdeztük, aki segít eligazodni a készítmények között, és elárulja, mi nem hiányozhat az útipatikából.

Milyen tünetekre érdemes előre felkészülni egy nyaralás előtt?

Egy nyaralás során számos gyakori panasz jelentkezhet, amelyekre célszerű időben felkészülni. Az emésztőszervi problémák közül típusos a hasmenés, a székrekedés (amelyet az utazási stressz vagy a megváltozott étrend is kiválthat), valamint a hányinger és a gyomorégés.

A fájdalommal és lázzal járó panaszok közül gyakori a fejfájás, a fogfájás és az izomfájdalom. Külön érdemes figyelni az erős napfény vagy a légkondicionáló okozta fejfájásra, illetve a lázas megbetegedésekre. A bőrt érintő problémák közé tartozik a napégés, a rovarcsípés, az allergiás kiütések, valamint a kisebb horzsolások és vágások.

Az allergia jelentkezhet szénanátha, étel- vagy gyógyszerallergia formájában is. Fül-orr-gégészeti panaszokként fülfájás (különösen repülés vagy fürdés után), torokfájás és nátha fordulhat elő. Emellett az utazási betegség – például a mozgásbetegség autóban, hajón vagy buszon – szintén mindennapos probléma.

Miben más egy útipatika, ha gyerekkel, időssel vagy krónikus beteggel utazunk?

Az útipatika összeállításakor az utazók életkora és egészségi állapota alapvetően meghatározza a szükséges készítményeket. Gyermekek esetén kizárólag az életkornak megfelelő, gyermekadagolású szereket szabad magunkkal vinni. Ez különösen kritikus a lázcsillapítóknál, mivel például három hónapos kor alatt ezek csak orvosi javaslatra adhatók. Kiemelt figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra, mert a kisgyermekek szervezete sokkal gyorsabban kiszárad. Lázgörcsre hajlamos gyermeknél az orvos által felírt szükséggyógyszert is csomagoljuk be. A lázmérő, az orrszívó, a popsikrém és a fertőtlenítő tapasz szintén kötelező elemek.

Idős utazóknál fokozottan ügyelni kell a gyógyszerkölcsönhatásokra, mivel ők gyakran több készítményt szednek párhuzamosan. Mivel a hőszabályozásuk gyengébb, nagyobb a hőguta és a kiszáradás veszélye. Véralvadásgátló szedése mellett egy kisebb sérülés is komolyabb vérzést okozhat. Ha az idős személy memóriazavarral küzd, a gyógyszerek listáját tartsuk külön papíron is a táskában.

Krónikus betegeknél elengedhetetlenek az alapbetegséghez köthető „sürgősségi” gyógyszerek. Az asztmásoknak pótinhalátorra és szteroid kúrára, a cukorbetegeknek extra inzulinra vagy glükagonra, a szívbetegeknek pedig nitrátkészítményre lehet szükségük. Minden krónikus betegség esetén javasolt egy angol nyelvű orvosi igazolás a szedett gyógyszerekről, különösen repülőút vagy országhatár átlépése esetén.

Mit tanácsol napégés, rovarcsípés vagy kisebb sérülések esetére?

Napégéskor a legegyszerűbb elsősegély a hűsítő borogatás, majd pantenol vagy aloe vera tartalmú gél, esetleg krém alkalmazása. Ha a napégés súlyos – például hólyagok képződnek vagy láz társul hozzá –, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Megelőzésként legalább 50-es faktorszámú fényvédőt és UV-védő ruházatot javaslok, valamint a tűző nap kerülését 11 és 15 óra között.

Rovarcsípés esetén helyi antihisztamin krém, erős viszketésnél pedig antihisztamin tabletta és hideg borogatás segíthet. Ha a csípés helye drasztikusan megduzzad, vagy allergiás reakció (nehézlégzés, ajakduzzanat) jelentkezik, azonnal orvosi segítséget kell kérni, de előtte vegyünk be antihisztamint.
Kisebb sérüléseknél a legfontosabb a sebfertőtlenítés (például povidon-jód vagy octenidin), majd a steril gézlap, ragtapasz vagy rugalmas pólya használata. Tengerparton különösen fontos, hogy tiszta ivóvíz is legyen nálunk a seb öblítéséhez.

Milyen szempontok alapján válasszunk láz- és fájdalomcsillapítót az útipatikába?

Fontos ismerni a hatóanyagok eltérő tulajdonságait és ellenjavallatait. A paracetamol gyengébb gyulladáscsökkentő, a májban bomlik le, leginkább láz és enyhe fájdalom csillapítására alkalmas. Előnyös gyermekeknél és gyomorsavra érzékenyeknél, de májkárosodás vagy alkoholfogyasztás mellett fokozott óvatosságot igényel, mert a túladagolása súlyos következményekkel járhat.

Az ibuprofén erős gyulladáscsökkentő, a vesén keresztül ürül. Ez a legjobb választás gyulladásos fájdalmak (ízületi-, torok-, fogfájás), menstruációs görcsök és láz esetén. Nem szedhetik azonban gyomorfekélyben, súlyos asztmában vagy veseelégtelenségben szenvedők, a terhesség harmadik trimeszterében pedig tilos az alkalmazása.

A metamizol erős fájdalom- (például kólikás görcsök esetén) és lázcsillapító hatású. Az acetilszalicilsav szintén alkalmas fájdalom- és lázcsillapításra, de kizárólag felnőtteknek! Gyermekeknél súlyos kimenetelű Reye-szindrómát okozhat, ezért náluk tilos alkalmazni, és kerülni kell vérzékenység vagy gyomorfekély esetén is.

Ideális esetben mind paracetamolból, mind ibuprofénből vigyünk egy-egy kis kiszerelést, mert súlyos láz esetén – orvosi konzultáció után – a kettő váltogatható. Láz mellett a folyadékpótlás kiemelten fontos!

Mit tehetünk hasmenés, hányinger vagy gyomorrontás esetén, és mikor kell orvoshoz fordulni?

Enyhe, láz nélküli hasmenés esetén a legfontosabb a rehidratáló sók (ORS) használata a folyadék- és elektrolitveszteség pótlására. Emellett probiotikum és szorbens (például aktív szén) adható. Hasmenésgátló (loperamid) csak enyhe esetekben, legfeljebb 48 óráig javasolt. Forduljunk orvoshoz, ha a széklet véres vagy nyálkás, magas láz vagy kiszáradás jelei (száraz száj, kevés vizelet, szédülés) mutatkoznak, illetve ha a beteg három év alatti, idős vagy krónikus beteg.

Hányinger esetén gyömbértea, gyömbércukorka vagy kis kortyokban fogyasztott szénsavas mentaital hozhat enyhülést. Utazási betegségre és hányingerre dimenhidrinát tartalmú gyógyszer használható. Orvost kell hívni, ha a beteg nem tudja tartani a folyadékot, vagy ha a hányásban vér jelenik meg.
Gyomorrontás (égő fájdalom, puffadás) esetén savlekötők (antacidumok) és szélhajtók segíthetnek, görcsös fájdalomra pedig görcsoldó adható.

Mire kell figyelni a gyógyszerek csomagolásánál nyáron, főleg nagy melegben vagy autós utazáskor?

A nyári hőség komoly veszélyt jelent a gyógyszerek stabilitására. Számos készítményt – például az inhalátorokat, az inzulint, bizonyos szirupokat, kúpokat és antibiotikumokat – maximum 25 Celsius-fokon szabad tárolni. Az autó csomagterében a hőmérséklet az 50 fokot is elérheti, ami tönkreteheti a hatóanyagokat. A megoldás egy hűtőtáska használata (ügyelve, hogy a gyógyszer ne fagyjon meg!). Érdemes egy kis hőmérőt is tenni a gyógyszeres táskába.

Nézd meg videón, mi az, ami mindenképp legyen az útipatikában, ha gyerekkel utazol:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: