Fényérzékenységet okozó gyógyszerek: erre figyelmeztet a gyógyszerész

• Bizonyos gyógyszerek mellett a napfény erősebb bőrreakciót válthat ki, mint gondolnád.
• A fényérzékenységet okozó gyógyszerek hatása összekeverhető egy sima napégéssel.
• A gyógyszerész szerint tavasszal különösen érdemes odafigyelni erre.

A napsütéshez általában jó élményeink kötődnek, mégis van egy oldala, amire kevesen gondolnak. A fényérzékenységet okozó gyógyszerek és egyes bőrápoló készítmények hatására a bőr sokkal érzékenyebben reagálhat az UV-sugárzásra, ilyenkor már egy rövidebb séta is kellemetlen tüneteket okoz. Gyógyszerész magyarázza el, mire figyeljünk ilyenkor.

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek tavasszal

A naposabb hónapokban különösen fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos hatóanyagok hogyan befolyásolják a bőr reakcióját. Már egy rövid ideig tartó napozás is elég lehet ahhoz, hogy látványos tünetek jelentkezzenek, ha közben ilyen készítményt használsz. Dr. Dobson Szabolcs gyógyszerészt és gyógyszer-engedélyezési szakértőt kérdeztük arról, mire kell figyelni tavasszal és nyáron. 

Mely gyógyszereknél vagy készítményeknél érdemes tavasszal jobban figyelni a fényérzékenységre?

Több száz gyógyszer válthat ki fényérzékenységet, ezért teljes lista helyett érdemes a gyakori hatóanyagcsoportokat megjegyezni. 
A legfontosabb csoportok:

• Egyes antibiotikumok és antibakteriális gyógyszerek: különösen a tetraciklinek (pl. doxiciklin) és a fluorokinolonok (pl. ciprofloxacin).
• Egyes fájdalom- és gyulladáscsökkentők: nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint az ibuprofen, naproxen, ketoprofen (belsőlegesen és külsőleg is), diklofenak (külsőleg).
• Egyes vízhajtók: például a furoszemid és a hidroklorotiazid.
• Egyes szívgyógyszerek: bizonyos vérnyomáscsökkentők (pl. enalapril, nifedipin, telmizartán) és szívritmusszabályozók (pl. amiodaron).
• Egyes koleszterinszint-csökkentők: atorvasztatin, szimvasztatin.
• Egyes pattanás elleni szerek: retinoidok (pl. izotretinoin) és külsőleg használt benzoil-peroxid.
• Egyebek: gombaölők, egyes cukorbetegség elleni szerek (pl. metformin), pszichiátriai szerek és az orbáncfű tartalmú növényi készítmények.

Miből lehet észrevenni, hogy nem sima napégésről van szó?

A gyógyszer okozta fényérzékenység két formában jelentkezhet, amelyeket fontos megkülönböztetni. A fototoxikus reakció a gyakoribb, ez gyakorlatilag egy felerősített napégés. Ilyenkor a gyógyszer hatóanyaga a bőrben elnyeli az UV-fényt, ami sejtkárosodáshoz vezet. A tünetek a napfénynek kitett területeken jelennek meg, már rövid napozás után, és erős bőrpírral, égő, szúró fájdalommal, akár hólyagokkal járhatnak. A fotoallergiás reakció ritkább. Itt az immunrendszer lép működésbe, ezért a tünetek csak később, általában 24–72 óra késéssel alakulnak ki. Inkább ekcémára emlékeztető, viszkető, hámló bőrgyulladást látni, és nem feltétlenül csak ott, ahol a nap érte a bőrt. A reakció a szem nyálkahártyáját is érintheti, ami égő, irritált szemmel járhat. A visszatérő esetek hosszú távon a bőrrák kockázatát is növelhetik.

Csak a receptköteles gyógyszerek jelentenek kockázatot?

Nem. Számos vény nélkül kapható készítmény is okozhat fényérzékenységet. Ide tartoznak például egyes fájdalomcsillapítók, illetve a külsőleg használt gyulladáscsökkentő krémek és gélek is. A ketoprofen vagy a diklofenak tartalmú készítmények különösen ismertek ebből a szempontból, ezért ezek használatakor érdemes fokozottan figyelni a napfényre.

Külsőleg használt készítményeknél is előfordulhat fényérzékenyítő hatás? 

Igen, sőt, ezeknél különösen fontos az óvatosság. A gyulladáscsökkentő gélek mellett a pattanás elleni készítmények, például a benzoil-peroxid vagy a retinoidok is érzékenyebbé tehetik a bőrt. Ugyanez igaz bizonyos kozmetikumokra és illatszerekre, főleg ha illóolajokat tartalmaznak, például bergamott- vagy citromolajat. A hámlasztók, például az AHA-savakat tartalmazó termékek is ide tartoznak, mert eltávolítják a bőr felső védőrétegét, így az alatta lévő friss bőr könnyebben reagál a napfényre. Még fertőtlenítők, például a klórhexidin esetében is előfordulhat hasonló hatás.

Elég ilyenkor egy erősebb fényvédő használata, vagy a közvetlen napot is kerülni kell? 

Önmagában nem elegendő, a közvetlen napfényt is kerülni kell. A fényvédő fontos, de nem ad teljes védelmet. Ilyenkor érdemes átgondolni a napi rutint is: a déli órákban inkább maradjunk árnyékban, és viseljünk olyan ruhát, ami takarja a bőrt. A kalap és a napszemüveg szintén sokat számít. Ha mégis napra megyünk, akkor 50+ faktorszámú, széles spektrumú fényvédőt érdemes használni, és azt rendszeresen újrakenni. A ruházat és az árnyék ilyenkor is legalább ennyire fontos.

Mit érdemes megkérdezni a patikában, mielőtt valaki új gyógyszert vagy krémet kezd használni tavasszal és nyáron?

Mielőtt új gyógyszert vagy krémet kezdünk használni, különösen tavasszal és nyáron, a gyógyszerész segíthet elkerülni a kellemetlen meglepetéseket. Érdemes rákérdezni arra, okozhat-e fényérzékenységet az adott készítmény, és arra is, milyen típusú védelem szükséges mellette. Az is fontos kérdés, hogy mikor érdemes bevenni a gyógyszert, mert egyes esetekben az esti bevétel csökkentheti a kockázatot. Ha van rá lehetőség, szóba kerülhet olyan alternatíva is, amely nem okoz ilyen mellékhatást. A betegtájékoztatóban ezek az információk szintén megtalálhatók, de érdemes előre tisztázni őket.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: