

Az idei év elején hazánkban is tombolt a skarlát járvány a köznevelési intézményekben. Habár a skarlát régen súlyos gyerekbetegségnek számított, ma már antibiotikummal megbízhatóan kezelhető. A tüneteket fontos időben felismerni, a nem kezelt fertőzés ugyanis komoly szövődményekhez vezethet.

A skarlát tünetei általában hirtelen kezdődnek. Az első jelek között szerepel a magas láz – amely gyakran 38,5-40 fok közé emelkedik –, az erős torokfájás, a nehézlégzés és a nyelési nehézség. Sokszor hányinger, hányás és fejfájás is kíséri a betegség kezdetét.
A legjellegzetesebb tünet az 1-2 nappal a láz után megjelenő kiütés: a testet, majd a végtagokat apró, sűrűn elhelyezkedő, élénkpiros pontok borítják, amelyek tapintásra homokpapírhoz hasonló érzetűek.
A kiütés az arc bőrét is érinti, de jellemző módon a száj körüli terület halványabb marad – ezt sápadtsági háromszögnek nevezik. Az arc bőrpíros, mintha leégett volna, a szájkörnyék viszont feltűnően fehér. A nyelven való jelek megjelenése szintén árulkodó: az első napokban fehér lepedék fedi, amelyen keresztül pirosak a szemölcsök – ezt málnanyelvnek hívják. Néhány nap elteltével a lepedék eltűnik, és a nyelv mélyvörös, szintén szemölcsös felszínű marad. A torokban és a mandulán szürkésfehér lepedék jelenhet meg.
A skarlát cseppfertőzéssel terjed: köhögés, tüsszentés vagy közvetlen érintkezés útján kerül át egyik emberről a másikra. A fertőzőképesség már a tünetek megjelenése előtt fennállhat, a kezelés megkezdése nélkül pedig napokig, hetekig is tarthat. Antibiotikumos kezelés megkezdése után 24 órával az érintett személy már nem fertőz.
A betegség leginkább az 5-15 éves korosztályt érinti, akik közösségben – iskolában, óvodában – szoros kapcsolatban vannak egymással. Ilyen közösségekben a skarlát gyorsan terjed. Ha egy gyerek megbetegszik, a szülőket és az intézményt értesíteni kell, és a beteget legalább 24 órával az antibiotikumos kezelés megkezdése után szabad csak visszaengedni a közösségbe. Felnőtteknél a betegség ritkább, de előfordulhat, különösen akkor, ha kisgyerekkel élnek együtt, vagy legyengült az immunrendszerük. A betegség lezajlása után sem alakul ki tartós védettség, vagyis a skarlát ugyanannál a személynél többször is megjelenhet az életében.
A skarlát kezelésének alapja az antibiotikum – általában penicillin vagy amoxicillin, penicillinérzékenyek esetén egyéb alternatíva. A kúra rendszerint 10 napig tart, és nagyon fontos, hogy az érintett a teljes előírt ideig szedje a gyógyszert, még akkor is, ha a tünetek korábban elmúlnak. A kúra idő előtti abbahagyása visszaesést és rezisztencia kialakulását okozhatja.
Megfelelő kezelés esetén a tünetek általában 3-5 napon belül javulnak, a kiütés pedig 1-2 héten belül elhalványul. A bőr a kiütés után sok esetben hámlik – ez teljesen természetes jelenség, és néhány héten belül magától elmúlik.
Kezelés nélkül vagy hiányosan kezelt skarlát esetén súlyos szövődmények alakulhatnak ki. A legismertebbek a reumás láz – amely szívbillentyű-gyulladást okozhat – és a vesegyulladás. Ritkábban középfülgyulladás, arcüreggyulladás vagy tályog is előfordulhat. Ezek a szövődmények pontosan azért veszélyesek, mert az alapbetegség látszólagos gyógyulása után is kialakulhatnak, ha a kezelés nem volt teljes körű.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.