Kit talál meg szúnyogcsípés?

Mindenkinek ismerős a kép: relaxálás egy kellemes nyári estén, ami addig felhőtlen, míg meg nem jelennek a szúnyogok. Miközben egyeseket állandóan zavarnak, másokat meg sem közelítenek. Vajon miért? Mitől függ, hogy kit érint a szúnyogcsípés?

Valószínűleg már sokan feltették maguknak a kérdést: miért van az, hogy míg a szúnyogok a kiválasztott célpontokon jót lakmároznak, mások sértetlenül megmenekülnek tőlük? Milyen okból vonzóbb számukra egyik ember a másiknál?

Érdemes tudni, hogy a szúnyogoknak több mint 3500 fajtája létezik, s ezek közül csak néhány csíp meg embert. Csupán a nőstény szúnyogok csípnek, nekik van szükségük vérre, fehérjeforrásként a petéikhez.

Ahhoz, hogy hozzájussanak a vérhez, átszúrják a bőrt, ami ezután viszkethet, megduzzadhat, s akár súlyos betegséget is okozhat.

A szúnyogcsípés egyes országokban több, mint bosszúság: az Anopheles fajok például maláriás parazitától kezdve a sárgalázt és a dengue-lázat okozó vírusokat terjesztenek, a szúnyogok felelősek számos legnagyobb gyilkos átviteléért.

Ám még ha kevésbé veszélyes helyen élünk is, a szúnyog csípése okozta viszketés és duzzanat több napig is eltarthat, sőt, állandó vakarása fertőzéshez és - nagyon kevés ember esetében - allergiás reakcióhoz vezethet, amely anafilaxiás sokkot okozhat.

Mitől más azonban a szúnyogok számára az egyik ember, mint a másik? Mi az, ami miatt szívesen lakmároznak egyeseken, másokat pedig láthatóan figyelmen kívül hagynak?

„A szúnyogok emberhez vonzódásának okait már több tanulmány is tárgyalta. Ezek a testszagot, a test színét, a bőr hőmérsékletét és szerkezetét, a bőrön élő mikrobákat, a terhesség állapotát, az emberek által kilélegzett szén-dioxidot, az alkoholt és az étrend típusát vették alapul. Összességében a tanulmányok azt sugallják, hogy a várandós nők, a magas testhőmérsékletű és izzadt emberek érintettebbek, de a sokféle, bőrön előforduló mikrobák is vonzók, valamint a sötétebb bőrű egyének is azok lehetnek” – mondta el dr. Jagdish Khubchandani, az Új-Mexikói Állami Egyetem közegészségügyi professzora.

A válasz ugyanakkor nem egyértelmű. Egyes kémiai anyagokról kimutatták, hogy míg bizonyos szúnyogfajokat vonzanak, másokat taszítanak. Az emberek több ezer különféle kémiai anyagot állítanak elő, így nem könnyű megállapítani, melyek befolyásolják a szúnyogok viselkedését.

Alapvetően az alábbi dolgok vonzzák őket.

Szén-dioxid: az ember, csakúgy, mint az összes többi állat, szén-dioxidot (CO2), hőt és nedvességet bocsát ki a sejtlégzés eredményeként. Kezdetben ezek vonzzák a szúnyogokat.

Egy tanulmány szerint a CO2 három különböző betegséghordozó szúnyogfajt aktivál és vonz be. Egy másik kutatás rámutatott, hogy minél magasabb a CO2-kibocsátás, annál nagyobb az ember vonzereje.

A nagyobb testtömegű egyénekre jobban jönnek a szúnyogok, ami más jellemzőkkel is összefügghet: például a megnövekedett felülettel és CO2-kibocsátással. Lehetséges, hogy az egészséges testtömeg elriaszthatja a nem kívánatos rovarokat.

Tejsav: több tanulmány azonosította a tejsavat olyan kémiai anyagként, ami a szúnyogoknak tetszik. Egyik már 1968-ban megállapította, hogy a tejsav vonzza a nőstény sárgaláz-szúnyogokat.

Tejsavat edzés közben termelünk, ezért a legjobb, ha testmozgás után nem sokkal szappannal jól megmosakodunk és alaposan megszárítkozunk, mielőtt bárhová elindulunk.

Bőr baktériumok: az embert baktériumok milliói borítják, ez a bőr mikrobiotája (mikroflórája), ami létfontosságú a bőr egészségének megőrzéséhez. De vajon a bőr mikrobiótájának összetétele határozza-e meg, hogy érint-e minket a szúnyogcsípés vagy sem?

Ezt egy tanulmány az Anopheles gambiae-val, egy maláriát hordozó fajjal vizsgálta. Kiderült, minél nagyobb volt a baktériumok száma a résztvevők lábain, annál vonzóbbak voltak a szúnyogok számára. Úgy tűnik emellett, hogy a nagyobb mikrobiális diverzitással rendelkező emberek kevésbé attraktívak a rovaroknak.Bőrünk mikrobiotáját befolyásolja genetikánk, életkorunk és immunrendszerünk - ez ellen valójában nem tehetünk túl sokat.

Fontos azonban tudni, hogy a bőrünk tisztításához és hidratálásához használt termékek is hatással lehetnek arra, elér-e minket a szúnyogcsípés, ezért talán érdemes kerülni az antibakteriális szappanokat.

Illékony vegyületek: ezen hasznos mikrobák az általunk kibocsátott vegyi anyagokra is hatással vannak. Az emberi verejték teljesen szagtalan, amíg a baktériumok dolgozni nem kezdenek rajta.

Ezek a bőrbaktériumok alakítják át az izzadságunkban és a faggyúnkban lévő vegyületeket illékony vegyületekké, amelyek egy része vonzza, más része pedig taszítja a szúnyogokat. Márpedig az már kiderült, hogy egyes bőrmikrobióták olyan vegyületeket bocsátanak ki, amelyek kevésbé tetszenek a szúnyogoknak - így beépített védelmi rendszerként funkcionálnak.

Ami a faggyút illeti, két telített zsíraldehid – a decanal és az undecanal – illatanyagok vonzzák a szúnyogokat. A faggyú összetétele és a hosszú láncú aldehid szintje emberenként változó. Talán ez is oka lehet annak, hogy valakit megcsípnek vagy sem.

Vércsoport: számos tanulmány vizsgálta már, vajon a vércsoportnak van-e hatása arra, érint-e minket a szúnyogcsípés. A jelek szerint az A-vércsoportú embereket kevésbé tartják vonzónak a rovarok, a O-ás vércsoportúakat azonban igen, sőt, kétszer annyira találják őket „ízletesnek” a szúnyogok, mint az előbbi csoportba tartozókat.

Vannak, akik nem veszik észre a szúnyogcsípést?

Egy elmélet szerint a szúnyogok mindenkit megcsípnek, de akadnak emberek, akik egyszerűen nem veszik észre a csípéseket, mert nem reagálnak azokra. Ha nincs viszketés vagy duzzanat, akkor csak feltételezhető, hogy szúnyog „járt rajtuk”.

Khubchandani szerint bárkit megcsíphet egy szúnyog, a reakcióink azonban eltérőek lehetnek. Ez részben a szúnyogcsípés típusától/fajától függ, de befolyásolhatja az immunrendszerünk, valamint a személyiségünk és viselkedésünk is - akár komolyan vesszük a csípést, akár nem.

Olvasd el ezt is!