Hallókészülék -Stigma vagy láthatatlan segítség

A hallásveszteséggel küzdők többsége nem akarja beismerni, hogy problémája van, inkább elodázza a megoldást. Ennek egyik legfőbb oka az az elterjedt nézet, hogy a hallókészülék nagyméretű és ettől viselője hátrányos helyzetűnek tűnik.

Itt az idő, hogy ezek a tévhitek eltűnjenek a köztudatból, mert a mai technológiával előállított eszközök már alig látható, fülbe illeszthető kütyük, amelyek egyenlő bánásmódot biztosítanak a munkahelyen, magabiztossá tesznek és minőségi életvitellel ajándékozzák meg a használót – ahogy azt már kutatások is bizonyítják.

Az EuroTrak tíz éven át végzett átfogó kutatást az Európai Hallókészülék-gyártók Szövetsége (EHIMA) felkérésére, ami során kiderült, hogy a 65 évesek fele (49.5%) szenved halláskárosodásban, és ez a szám évről-évre nő. Ezzel párhuzamosan viszont csökken azoknak a száma, akik zavarban érzik magukat, amiért segédeszközt kell igénybe venni. Amíg 2009-ben még 56% gondolta, hogy kellemetlen érzés, ha hallókészülékkel látják, addig ez a mutató 30%-ra csökkent 2018-ra. Ugyanez a trend figyelhető meg azok körében (53% helyett csak 24%), akik ezt a pozitív változást a dizájn javulásának tulajdonítják.

Amilyen kicsi, olyan hasznos

Az új generációs készülékek egészen pontosan illeszthetők a fülhöz, kényelmesek, esztétikusak és szinte láthatatlanok. Diszkréten a fül mögé vagy hallójáratba helyezve annyira optimális, természetes hangminőséget és hallhatóságot biztosítanak, hogy akár el is felejtheti az ember, hogy hallókészüléket visel.

A számítástechnikához hasonlóan a hallókészülék technológia is rendkívüli iramban fejlődik. Ezek az készülékek már pontosan „tudják”, mire van szüksége a fülnek: segítségükkel még magas háttérzaj mellett is optimális lesz a beszédértés. De nemcsak arról van szó, hogy koncerten történő zenehallgatáskor vagy zajos környezetben folytatott beszélgetéskor is megfelelő a halláskomfort, hanem arról is, hogy az eszköz használata megállítja a rosszul hallókat észrevétlenül fenyegető kommunikációs elszigetelődést.

„A készülék viselésével folyamatos inger éri a hallóideget, így a beszédértés nem romlik olyan ütemben, mintha segédeszköz nélkül próbálna boldogulni a páciens" – mondja Dr Tibold Eszter, az Amplifon audiológus szakorvosa, aki szerint már az első tünetek észlelésekor érdemes ellátogatni egy hallásspecialistához, hogy a diagnózis függvényében időben megkezdődhessen a halláspanasz korrigálása.

De mik a halláscsökkenés jelei?

A halláscsökkenést leggyakrabban a belső fülben található szőrsejtek károsodása, illetve azok elhalása idézi elő. A szőrsejtek közvetítésével jut el az információ az agyhoz, így azok sérülése esetén a fül nem képes a hangokat megfelelően érzékelni. Ez leggyakrabban az idősödés folyamatának természetes részeként történik meg.

Ha valaki a társaságban nehezen érti a beszédet és gyakran visszakérdez társalgás közben, illetve nem a feltett kérdésre válaszol, vagy a televíziót és a rádiót átlagon felüli hangerővel hallgatja, a környezete gyanakodhat, hogy a háttérben hallásromlás áll. Ilyenkor a család felelőssége is, hogy az illető lépéseket tegyen az egészsége érdekében.

Jobb alvás, magasabb fizetés

Az említett kutatás arra is kitér, hogy a hallókészüléket használók többsége (70%) megbánta, hogy ezzel a döntéssel nem javított már korábban a szociális életén, érzelmi és mentális egészségén. Tibold doktor ezt a következő tényezőknek tulajdonítja: A hallókészülék viselése pozitívan hat az alvás minőségére is, mivel kevésbé fáradunk el estére, ha nem kell egész nap arra koncentrálnunk, hogy megértsük környezetünket. A mentális stressz csökkenése a munkahelyi teljesítményre is jó hatással van, így kevésbé fogja alul értékelve érezni magát az, aki a hallásjavítás mellett dönt.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a magabiztosság mellett a hallókészülékre váltó emberek fizetése is emelkedett. A segédeszközt viselők 65%-a gondolja úgy, hogy a hasonló korú, de nem halláskárosult kollégákkal egyenlő megbecsülésben és fizetésben részesülnek, miközben a segédeszközt elutasítóknak csak 51%-a vélekedik így.

A hallás nagyon összetett folyamat. A fül az egyik legbonyolultabb szervünk, amely a levegőben terjedő rezgéshullámokat fogja föl, majd azokat az agy felé továbbítja, ahol a hangjelek dekódolása zajlik. Ez az érzékszervünk annyi hasznos információval lát el a minket körülvevő világról, hogy lehetetlen teljes értékű életet élni jó hallás nélkül. Ennek ellenére a nemzetközi kutatási adatok szerint napjainkban minden tizedik ember szenved kisebb-nagyobb fokú halláskárosodásban. Ha a látásuk romlana, valószínűleg ők is szemészhez fordulnának. Ideje, hogy a hallásvizsgálat ugyanilyen természetes része legyen az egészséges életmódnak.

Olvasd el ezt is!