Ünnepek és túlevés: megoldás a „szégyenteljes” viselkedésre

Sokan bánják és kellemetlenül érzik magukat

Étkezési kultúránkban az ünnepek alkalmával igencsak jellemző a túlevés – ami csak tovább rontja a sokakban amúgy is jelenlevő bűntudatot. Van megoldás erre a gyakran megbánt viselkedésre?

Nem lehet azt mondani, hogy kultúránkban ne lenne jellemző a sok evés. Ha pedig eljön az ünnep, ez csak fokozódhat.

Az ünnepek és a túlevés évről-évre téma karácsony/szilveszter táján (is). Nagymértékű stressz és szégyen övezi a sok evést, nem kevesen feledkeznek bele ugyanis a hagyományos étkek élvezetébe, amelyek – valljuk be – nem éppen a legtáplálóbb és értékesebb fogások.

Gyakoriak az ünnepek idején a túlevést gátló, tanácsokat adó cikkek, az ételkorlátozási tippek. Ez pedig kétségkívül sokat tesz azért, hogy ne élvezzük annyira az ünnepet, a szeretteinkkel töltött időt. A szorongás jelentős és valós: sokan nem tudják ugyanis kontrollálni magukat, az ünnepek és a túlevés esetükben kéz a kézben járnak.

Fontos tisztázni néhány dolgot. Érdemes tudni a túlevés és a mértéktelen evészavar közötti különbséget.

Utóbbi azt jelenti, hogy valaki a szokásosnál sokkal többet eszik egy adott időszakban, nem tud megálljt parancsolni magának, ha evésről van szó. Szégyelli magát, mintha valami rosszat tett volna. Úgy érzi: elveszíti az önkontrollt, bűntudata van és szégyenkezik a sok evés után.

A túlevés ugyanakkor azt jelenti, hogy a szokásosnál többet eszünk, de nincsenek ezzel kapcsolatban erős negatív gondolataink. Normálisnak számít, s ezzel a szervezet még megbirkózik.

„Társadalmunk hajlamos azt gondolni, hogy ha többet eszünk, mint amennyire a testünknek szüksége van, az azonnal hízáshoz vagy rossz egészségi állapothoz vezet" – mondta Anna Lutz, az Észak-Karolinai Raleigh dietetikusa, aki étkezési zavarokra szakosodott. – "Ez azonban nem pontos, a szervezetünknek nem lesz baja.”

Fontos „átkeretezni”, hogy miként gondolkodunk a sok evésről. Ha tisztában vagyunk azzal, mi a különbség a túlevés és a mértéktelen evészavar között, az már sokat segít.

Mint azt Lutz említette, a mértéktelen evészavar nagyfokú szégyenérzettel jár. Engedjük el a szégyent az ünnepek és a szokásosnál több evés miatt, mert ez néha előfordul – ha semlegesebb viszonyt alakítunk ki a témával, jobban járunk. Hiszen mindenkivel megtörténik, hogy olykor többet eszik a szokottnál, s ez nem is esik jól neki.

"Ahelyett azonban, hogy „démonizáljuk” ezt a telítettség-érzést, engedjük el. A túlevésből adódó kellemetlenség érzés ugyanúgy elmúlik, mint a szorongás" – tanácsolja Anna Lutz. A sok evés gyakorlatilag az ünnepek része, nincs vele semmi baj.

Természetesen, ha a mértéktelen evés rendszeresen megtörténik, nemcsak ünnepek alkalmával, s az már érinti mindennapi életünket, nagyon fontos segítséget kérni egy mentális egészségügyi szakembertől. Ez ugyanis már az étkezési rendellenességhez tartozik - valós betegség, mely együttérzést, gondozást és kezelést igényel.

Ne feledjük: a nyomás, hogy ne legyen ránk jellemző a túlevés ünnepekkor, a visszájára is fordulhat, s teljesen az ellenkezőjét tesszük – ami viszont már egészségtelen.