Sokat tehetünk a COPD súlyos következményei ellen

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) idei világnapjának szlogenje: „Mindannyian tehetünk a COPD következményei ellen”.

A szlogen üzenete szerint mind a COPD-s beteg, mind pedig a környezete sokat tehet azért, hogy az érintettek életkilátásai jelentősen javuljanak.

A COPD-ről

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy visszafordíthatatlan betegség, amely során a beteg légútjai beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik – lényegében a tüdő öregedése zajlik, de nagyobb ütemben, mint az egészséges emberek esetében. Az öregedés üteme függ a COPD előrehaladottságától és attól, hogy milyen kezelésben részesül a beteg. A betegség okai között első helyen szerepel a dohányzás, de a légszennyezettség és a légúti fertőzések is okozhatnak COPD-t.

A világon előforduló COPD-s esetek száma igen különböző az eltérő mérési módszerek és a fel nem derített esetek magas aránya miatt, de egy nemzetközileg elismert tanulmány szerint 2010-ben a COPD-s betegek száma globálisan 384 millió volt, és a WHO szerint 2030-ra a COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok a szívbetegségek és a stroke után2. Magyarországon 2018-ban a nyilvántartott COPD-s betegek száma 193 000 volt, de becslések szerint a betegek mintegy egyharmada kap csak kezelést a diagnózis hiánya miatt, így a betegek száma meghaladhatja a félmilliót.

A korai diagnózis jelentősége

A COPD nem gyógyítható, de ha elég korán felismerik, akkor a megfelelő kezelés mellett – és persze a legfőbb kockázati tényező, a dohányzás elhagyásával – a betegség súlyosbodásának üteme jelentősen lassítható. A korai felismerést segíti, ha a veszélyeztetettek tisztában vannak azzal, hogy az esetükben nagyobb a COPD kockázata, és emiatt már akkor elmennek COPD-szűrésre, amikor még nem jelentkeznek a tünetek.

„A betegeknek több mint a fele csak akkor jön el vizsgálatra, amikor a COPD már súlyosnak mondható” - mondja dr. Mucsi János, gödöllői tüdőgyógyász. - „Pedig korántsem mindegy, hogy a betegség melyik fázisában kezdődik el a gyógyszeres kezelés. Tisztában kell lenni azzal, hogy kik tartoznak a veszélyeztetettek közé, mert nekik már akkor érdemes COPD-szűrésre menni, amikor még nem jelentkeznek a tünetek.”

„Azok tekinthetők a leginkább veszélyeztetettnek, akik legalább tíz éven át legalább napi egy doboz cigarettát elszívtak és 40 év felettiek” - magyarázza dr. Mucsi János. - „Számukra tünetek nélkül is ajánlott a rendszeres COPD-szűrés, ami egy gyors és fájdalom nélküli légzésfunkciós vizsgálat. A dohányosok hajlamosak azt hinni, hogy a szokásosnál gyakoribb reggeli köhögés és az időnként tapasztalt fulladás a dohányzás természetes következménye. Ez lehet akár igaz is, de a tünetek mögött a tüdő gyorsabb öregedése, a COPD is állhat. Ezért aki ilyet tapasztal, annak mindenképpen ajánlatos COPD-szűrésre mennie. De figyelmeztető jel lehet a terhelhetőség csökkenése vagy a gyakori és lassan gyógyuló légúti fertőzések is. Ha a kezdeti stádiumában felismerjük a COPD-t, akkor még nagyon sokat tehetünk a beteg érdekében.”

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai diagnózis fontosságát” – folytatja dr. Mucsi János. - „Ha a betegség felismerése után a beteg abbahagyja a dohányzást és megfelelő gyógyszeres kezelést kap, akkor az az elvárásunk, hogy a COPD ne befolyásolja lényegesen a beteg életkilátásait.”

Megfelelő információkkal küzdhetünk a COPD ellen

A diagnosztizált és már kezelésben részesülő COPD-s betegek száma a világon mindenütt lényegesen alacsonyabb a betegek becsült valós számánál. Ezért fontos, hogy ne csak a veszélyeztetettek, hanem a környezetükben élő rokonok, barátok is tisztában legyenek a kockázatokkal, és figyelmeztessék ismerősüket a rendszeres szűrés fontosságára. A COPD elleni küzdelem egyik legnagyobb tartaléka az aluldiagnosztizáltság csökkentésében rejlik.

A betegséggel kapcsolatos ismeretekre szükség van a diagnózist követően is. „Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a betegnek legyen ideje elmondani a panaszait, és az orvosnak legyen ideje korrekt módon tájékoztatnia a páciensét a betegsége jellegéről, a kezelésről, és arról, hogy mennyire fontos a napi rendszeres gyógyszerhasználat” - magyarázza dr. Mucsi János. - „Először is le kell tenni a cigarettát, ezzel csökkenhet a gyulladás, és azonnal el kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. A terhelhetőség újra növekedhet, ha a beteg hatékony hörgőtágítót használ.”

„A COPD-s beteg tüdejének öregedése mindenképpen gyorsabb a normálisnál, de nem mindegy, hogy mennyivel” - foglalja össze dr. Mucsi János. - „Lehet olyan szinten tartani a korán felismert betegség előrehaladását, hogy az érdemben nem befolyásolja a beteg mindennapjait és a jövőbeli kilátásait. De súlyos esetekben, ha későn ismerik fel a betegséget, vagy a beteg nem kap megfelelő kezelést, esetleg elhanyagolja a gyógyszer alkalmazását, akár néhány éven belül oxigénpalackra lehet szükség, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem hagyhatja el a lakását, vagy magával kell vinnie a feltölthető kis oxigénpalackját.”

A beteg fegyelmezettsége, a gyógyszer rendszeres és megfelelő alkalmazása különösen nagy jelentőséggel bír a COPD-s beteg kezelésében. Ma már olyan korszerű újratölthető inhalátorok állnak a betegek rendelkezésére, amelyeken jól lehet követni a befújt adagot, és az inhalátorral befújt gyógyszer is nagyobb hatékonysággal jut el a tüdő hörgőibe. De a rokonok, barátok is sokat segíthetnek a beteg bátorításával, bíztatásával, és azzal, hogy tudatosítják a beteggel, hogy van értelme a fegyelmezett gyógyszerhasználatnak.