Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re? Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a legevővétel?

Erről kérdeztük dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Kezdeti jelek

Igaz, hogy a COPD-s betegek közel 95%-a dohányzik vagy dohányzott korábban, a betegség kialakulásában emellett döntő szerepet játszik a környezetszennyezés, a városi szmog, lehet munkahelyi ártalom is, de okozhatja genetikai eltérés – az alfa-1-antitripszin fehérje hiánya – is. A szerzett betegség első tünetei jellemzően 40 éves kor felett jelennek meg, rendszerint fokozatosan. A folyamat kezdetén a légúti gyulladás tünetei uralják a képet: ebben a stádiumban jellemző a köhögés, a változó intenzitású köpetürítés. A panaszok kezdetben csak reggelente, később egyre gyakrabban, napközben is jellemzőek.

Egyre súlyosbodó tünetek

Az említett külső vagy ritkábban belső (genetikai) hatás következtében a légutakban tartós gyulladás alakul ki. A tüdőben a léghólyagocskák végzik a gázcserét. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha két szőlőfürtöt – a jobb és bal tüdőfél – egymás mellé tennénk. A léghólyagocskák az egyes szőlőszemek, faluk nagyon vékony, hajszálerekkel gazdagon átszőtt. A krónikus gyulladás miatt az egyes léghólyagocskák fala felszakad, így a sok kis légtér, a sok apró szőlőszem egyre nagyobb légterekké – nagy szőlőszemekké – olvad össze. Ezáltal csökken a légzőfelület, ilyenkor beszélünk tüdőtágulásról. Ugyanakkor a tartós gyulladás hatására a hörgőfal szerkezete is fokozatosan átépül, kötőszövet szaporodik fel, emiatt veszít a rugalmasságából és kialakul a maradandó szűkület.

Mindezek következménye a légzőfelület fokozatos csökkenése és ezzel arányosan a légszomj megjelenése. Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél - jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával fokozatosan súlyosbodik, rontva a betegek életminőségét, szűkítve az életterüket. Előrehaladott állapotban oxigén adására is szükség lehet.

„A beteg panaszait egyes esetekben az idült hörghurut, máskor a tüdőtágulás határozza meg. Mindkét kórfolyamatot a COPD megnyilvánulásának tekintjük, panaszok esetén orvoshoz kell menni. A COPD légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható” - mondja dr. Dózsa Izabella.

A tüdőtágulás, a hörgők szerkezeti átépülése vissza nem fordítható folyamat

A légzőfelület csökkenését visszafordítani nem lehet, de nagymértékben lelassítani igen. Ebben a gyógyszeres kezelés mellett fontos szerepet játszik a beteg együttműködése és az életmódváltás is.

A diagnózis megállapítása után az alábbiakat érdemes megfogadni:

Leszokás a dohányzásról.
Lehetőség szerint minél tisztább levegőjű környezet.
A testsúly normalizálása, az elhízás megelőzése.
Rendszeres, közepes intenzitású mozgás.
Influenza és tüdőgyulladás ellen védőoltás.
A légzőizmok erősítését a gázcserét javító légzőgyakorlatok elsajátítása gyógytornász segítségével.

COPD: az idült hörghuruttól a tüdőtágulásig