Miért van az, hogy egyes magasvérnyomás betegek csupán egyetlen gyógyszert szednek, míg másoknál 2-3 gyógyszert is kell kombinálni? Miért kell csökkenteni vagy növelni egyes gyógyszerek dózisát és miért lehet szükség új gyógyszerre a kontrollok után?

Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa.

A gyógyszerelés folyamatosan fejlődik

Míg az 1950-es években a magas vérnyomás kezelésére csak Nyugaton lehetett a korszerű gyógyszerekhez hozzáférni, addig egy-két évtized múlva már hazánkban is egyre többen alkalmazták a modern készítményeket, a kilencvenes évekre pedig a vérnyomáscsökkentő szerek új generációi nem csak megelőzni, de akár kezelni is tudták a már kialakult szív- és érrendszeri szövődményeket.

Milyen gyógyszerek alkotják ma a kezelés alapjait?

Bétaadrenerg-blokkoló szerek

Elsősorban fiatalabb vagy középkorú betegeknek, valamint szívinfarktuson átesett idősebbeknek ajánlott szerek a béta-blokkolók, amelyek a gyors pulzus- és vérnyomás-emelkedést gátolják meg. Ezt a hatást úgy érik el, hogy a vérerek falán elhelyezkedő „érzékelőket”, a béta receptorokat gátolják meg abban, hogy fogadják az adrenalin hormon „üzenetét”, vagyis azt, hogy a szívnek erőteljesebben kell dolgoznia. Így az adrenalin hiába kerül a vérbe – jellemzően a külső hatásokra történő gyors reakció miatt -, nem tudja fokozott üzemmódba kapcsolni a szívet, tehát a vérnyomás sem emelkedik. A béta blokkolók előnye, hogy nem fokozzák a víz- és a só-visszatartást, sőt, idővel csökkenteni is lehet az adagjukat. Hátrányuk viszont, hogy a tüdő hörgőinek falában is gátolják a béta receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél meg kell fontolni a szedésüket.

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek

Az angiotenzin, a renin és az aldoszteron mind olyan, a szervezetben termelődő anyagok, amelyek természetes módon képesek emelni a vérnyomást. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek ezeknek az anyagoknak a képződését gátolják, vagyis megakadályozzák, hogy miattuk emelkedjen a vérnyomás. Ezek a szerek ráadásul nem csak a szívelégtelenségben szenvedőkre hatnak jól, de a magas vérnyomás miatt kialakult szövődmények kezelésében is hatásosak.Számos gyógyszerkészítmény áll rendelkezése ebből a csoportból, éppen ezért kiválasztásuk gondos orvosi mérlegelés kérdése. Korántsem biztos, hogy a szomszédunknál bevált, az nálunk is ugyanolyan jó hatású lesz.

A kalcium-antagonista szerek

A kalcium antagonisták, vagy más néven kalcium-csatorna blokkolók gyakorlatilag lezárják a kalcium-csatornákat, amelyek az izomsejtekbe juttatnák a kalciumot. Enélkül az izomsejtek nem tudnak összehúzódni, vagyis nem tudják csökkenteni az ér keresztmetszetét, végső soron az összehúzódás helyett értágulás jön létre, ami csökkenti a vérnyomást. Ugyanezen az elven ezek a gyógyszerek a szív koszorúsereit is tágítják, ezért jól használhatók a koszorúér okozta mellkasi fájdalom megszüntetéséhez is. A leggyakrabban alkalmazott kalcium-antagonista tabletta szétrágva igen gyorsan csökkenti a vérnyomást, így kiugrás esetén nagyon hatékony. Ugyanakkor az esetek bizonyos részében mellékhatással is kell számolni, jobbára szívdobogás-érzéssel és lábdagadással. Ennek kezelésére alkalmazandók a vízhajtók.

Vízhajtók

A vízhajtók (diuretikumok) fokozzák a só- és vizeletürítést, ezáltal csökkentik a keringő vér mennyiségét és ezzel a vérnyomást is. Ezzel párhuzamosan csökkentik az agyi szövődmények előfordulási esélyét is. Ugyanakkor a vízhajtókkal nagyon körültekintősen kell bánni. Bizonyos szerek ugyanis a káliumot is hajtják a szervezetből, ami izomgyengeséget, szívritmuszavart eredményezhet. Az esetek többségében az így elvesztett kálium élelmiszerekkel, banánnal, babbal, burgonyával, paradicsommal is pótolható. Emellett léteznek olyan vízhajtók is, amelyek visszatartják a káliumot. Az egyébként egyszerűen szedhető és viszonylag olcsó vízhajtók általános mellékhatása lehet a vércukor-, vérzsír- és húgysav-szint emelése, éppen ezért nem mindegy, milyen alapbetegségekkel rendelkezik az adott beteg. Ebben a kérdésben kizárólag az orvosi mérlegelés dönthet.

Egy, két vagy több gyógyszer szükséges?

"A magas vérnyomás kezelését rendszerint egyetlen szerrel kezdjük el, hogy megfigyelhessük az adott személy reakcióit, bár ma már vannak korszerű, fix gyógyszerkombinációk. Éppen ezért szükségesek a rendszeres kontrollok, amelyek során ellenőrző vizsgálatokat végzünk és persze a szubjektív tapasztalatokra is kíváncsiak vagyunk" – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa. – "Később, az egész életen át tartó terápia során természetesen bármikor előfordulhat a szedett szerek dózisának megváltoztatása, gyógyszercsere vagy kombinációk bevezetése. Ráadásul egyre több készítmény áll a rendelkezésünkre, a legújabb szerek egy jelentős része például az idegrendszer különböző helyeiről kiáramló, vérnyomás- és pulzusemelő impulzusokat csillapítja. Ezen kívül elérhetők más vérnyomáscsökkentő gyógyszercsaládok is, például alfa receptor blokkolók, vazodilatátorok,centrálisan ható szerek. Mindig az adott helyzethez, állapothoz, életkorhoz, társbetegségekhez kell igazítani a kezelést, amelynek hatékonysága jelentősen múlik az orvos-beteg együttműködésen is."

Magasvérnyomás - Milyen gyógyszer hatásos?