Van segítség evészavarok esetén!

Mind a kóros evési szokások, a nem evés vagy a túlevések is komoly lelki és testi problémát okozhatnak. Ezért érdemes szakemberhez fordulni. Varga Márta klinikai szakpszichológus írása.

Az étkezés a létfenntartáshoz elengedhetetlen hétköznapi rítus, éppen ezért a mindennapok feszültségei, nehézségei és változásai hamar megnyilvánulnak az evésünkben is.

A fogyasztói társadalom kettős üzenete igen nehéz feladat elé állít: egyszerre támogatja a fogyasztást, illetve a karcsúság, a szépség és az egészség értékét állítja a középpontba, miközben buzdít a fogyasztásra, úgy, hogy a táplálék igen könnyen hozzáférhető. Ezek az ellentmondásos üzenetek szilárd táptalajt biztosítanak a különféle evéssel kapcsolatos zavaroknak.

Érdemes minél előbb szakemberhez fordulni, ha úgy érezzük, hogy evési problémáink eluralták az életünket. Mind a kóros evési szokások, a nem evés vagy a túlevések is komoly lelki és testi problémát okozhatnak.

Az egyéni terápiák esetén a fókuszban egyrészt az evészavaros tünetek megszűntetése áll, amely magába foglalja az ételekkel való félelmek megszűntetését és új egészséges táplálkozási minták elsajátítását. Ezzel párhuzamosan foglalkozunk atestképzavarral, a hízástól való félelemmel, a saját test elfogadásával, hiszen ezek nagymértékben meghatározzák a torzult evési attitűdöket.

A terápiás folyamat másik beavatkozási pontját jelentik a háttérben meghúzódó egyéni belső konfliktusok rendezése: önértékelési nehézség, szégyen, bűntudat, ürességérzése, érzelmi szabályozással kapcsolatos zavarok, korai traumák feldolgozása.

A saját személyes erőforrások mozgósítása, a megküzdési képesség fejlesztése, illetve megfelelő megküzdési módok elsajátítása igen fontos, ugyanúgy ahogy a stressz kezelő technikák megtanulása is. A család bevonása az evéssel kapcsolatos problémák esetén gyakori, hiszen a családi környezetben sajátítjuk el az evési szokásainkat, illetve a közös evések jelentősége meghatározó az evéshez való viszonyulás kialakulásában, továbbá a közös étkezések, evések kapcsolati funkciót is betöltenek.

Az evészavarokban szenvedők sokszor magányosnak, elszigeteltnek érzik magunk, magukra maradnak a belső küzdelmükben, hiszen a környezetük nem érti meg, hogy mi is történik velük. Leginkább rejtegetik problémáikat. A kialakuló sajátos evési szokások, illetve diétázás hatására a közös evések megszűnnek, így a kapcsolatok is háttérbe szorulnak, amely valós izolációt hoz létre.

Az evéssel, testképpel való küzdelem felemészti a személy energiáit, egyre inkább meghatározva a hangulatot, a tevékenységeket, így a hétköznapokat. A kilátástalanság, reménytelenség érzése gyakran megjelenik, pedig van segítség evészavarban szenvedők számára. Jól képzett, tapasztalt szakember segítségével hamar elkezdenek enyhülni a tünetek, és minél hamarabb történik a beavatkozás, annál jobb a prognózis.