Klimax kontra gyermekvállalás

Az a tény, hogy egyre idősebb korban vállalnak a nők gyermeket, már a könyökünkön jön ki, főleg hogy ez a tendencia lassanként változóban van.

Tehát kezd csökkeni a különbség fiatal anyuka kontra középkorba átcsúszó kismama közt. Remélhetőleg mindenki egyetért velem abban, hogy akkor vállaljunk gyermeket, ha testileg-lelkileg, szőröstől-bőröstől fel vagyunk rákészülve, mert ha csak azért szülünk, hogy minél előbb legyen gyerek, fiatal maradjon a szülő, akkor abból óriási félrenevelések és boldogtalan életek születhetnek.

Példaértékű számomra a saját életem. Édesanyám 39 éves volt, amikor világra hozott, a nővéremnél 37. Pár évvel nővérem születése előtt ismerkedtek meg édesapámmal, aki szintén nem akkor érettségizett. Két ereje teljében lévő, világot látott és tapasztalt ember kötötte össze akkor az életét, és vállalkozott két ember felnevelésére.

Higgye el nekem minden fiatal szülővel rendelkező egyén, hogy legalább ugyanannyi pozitívum és negatívum van a nevelkedésben idősebb szülővel, mint náluk. Az viszont tény, hogy a 30-as évek végén és a 40-es korban sokkal megfontoltabbnak kell lenni, át kell gondolni, hogy tényleg bírni fogom-e 60 évesen az érettségijét, ott tudok-e lenni teljes pompában az esküvőjén és nem utolsósorban energiadúsan tudok-e majd foglalkozni az unokákkal adott esetben.

Nekem szerencsém van, hiszen édesanyám húsz évet simán letagadhat a korából, ami nemcsak a külsején látszik meg, hanem a viselkedésén, gondolkodásmódján, erején is. Persze, voltak és vannak a változó korban problémái, mint mindenkinek ennyi idősen, de ezek a hormonváltozások nem hatottak ki a mi nevelésünkre, felnőtté válásunkra. Megígér

te nekünk anno, hogy mindent kihoz magából, fiatalés fiatalos marad, ameddig tud, ezt tartja is becsülettel, amiért nagyon felnézek rá, példaértékű az egész élethez való hozzáállása, magatartása. Többek között emiatt is tekintem példaképemnek.