Budapest születésnapját ünnepeljük – Íme néhány izgalmas részlet, amit még biztos nem tudtál a fővárosról

PUBLIKÁLÁS: 2025. november 17. 09:15

November 17. a főváros ünnepnapja, amikor kulturális programokkal emlékezünk egy jeles történelmi eseményre. Budapest napja ugyanis annak a történelmi pillanatnak állít emléket, amikor Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett Magyarország új fővárosa.

Etédi Alexa

A szerző cikkei

Budapest napja: tudod miért november 17-én ünnepeljük a fővárost? Tudod mihez kötődik ez a dátum? Ha nem, most olvass tovább, megéri.

Buda és Pest mielőtt Budapest napja megszületett volna — Buda és Pest 1850-ben, Budapest világvárossá válásának kezdetén. Innen indult, majd Budapest napja ünnepében csúcsosodott ki a folyamat, amely Buda, Pest és Óbuda egyesülését jelenti.
Fotó: wikipedia

Isten éltessen Budapest!

Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk ezentúl budapestiek

– Ágai Adolf, 1873.

1873. november 17-én három város, Pest, Buda és Óbuda (valamint a Margitsziget) egyesülésével született meg a magyar főváros, amely azóta a közép-európai térség egyik legfontosabb kulturális, gazdasági és szellemi központja lett. Noha az egyesülés már 1873. január 1-jén hatályba lépett, a város születésnapját a Fővárosi Tanács első alakuló ülésének napjára, november 17-re tették. Ezen a napon vette át az új testület az egyesített főváros irányítását.

Munkába álltak Budapest legelső várospolitikusai, mint Ráth Károly főpolgármester, illetve Kamermayer Károly polgármester. Utóbbi a tisztség gyakorlati vezetését jelentette, míg a főpolgármester főként reprezentatív, illetve ellenőrző feladatokat látott el.

Budapest első főpolgármestere Ráth Károly — Ráth Károly (1821-1897), Budapest első főpolgármestere.
Fotó: wikipedia

A városegyesítés gondolata már korábban, a reformkorban is felmerült, azonban csak a 1867-es kiegyezést követő években vált mind politikailag, mind gazdaságilag is megvalósíthatóvá. A kor szelleme, a második ipari forradalom lendülete, a polgárosodás igénye és a modern városépítés eszméje mind hozzájárultak ahhoz, hogy 1873-ban végül sikeresen egyesülhessen a főváros.

A döntés egyszerre volt adminisztratív lépés, de ezen túlmenően egy új korszak kezdete is.

Városegyesítésből identitás

Pest dinamikus, polgári városként már a reformkor óta a gazdasági és kulturális élet központja volt, míg Buda a királyi múlt és a hagyomány szimbóluma, míg Óbuda a római idők örökségét őrizte. Az egyesüléssel ezek az értékek egyesültek – múlt és jövő, történelem és haladás találkozott a Duna két partján.

A város gyors ütemben kezdett fejlődni: a századfordulóra megépült az Andrássy út, a Nagykörút, a hidak, kiépültek a rakpartok, az árvízvédelmi rendszer fővárosi védművei, a városi infrastruktúra, fejlődött a fővárosi tömegközlekedés, amelynek keretén belül megépült a világ egyik legelső földalatti vasútja, amely ma is Budapest jelképe, ugyanakkor a közintézmények is fejlődésnek indultak.

Folyami gőzösök Budapesten — 1873: az év, amely során Pest, Buda és Óbuda új fővárosként egyesültek, a Dunán pedig folyami gőzösök közlekedtek.
Fotó: wikipedia

A városegyesítés évfordulója, november 17. egyben a főváros identitásának ünnepe is.

Budapest ilyenkor számos kulturális programmal, várostörténeti sétákkal, kiállításokkal és koncertekkel emlékezik a történelmi eseményre. A Fővárosi Önkormányzat hagyományosan ezen a napon adja át a díszpolgári címeket és a Budapestért kitüntetéseket, elismerve mindazokat, akik munkájukkal a város hírnevét öregbítik.

Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-én döntött arról, hogy a főváros születésnapját november 17-én ünnepeljük. Ezen a napon tehát nemcsak a múltat ünnepeljük, hanem azt a várost is, amely egyszerre őrzi a történelmet és a jövő ígéretét: Budapestet, a Duna gyöngyszemét, Magyarország szívét.

1873: Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget egyesítésével megszületett az új főváros, Budapest. Kiépültek a rakpartok, a főváros területén az árvízi szabályozás védművei, noha ekkor még csupán a Lánchíd állt, mint az első állandókőhíd. Három évvel később, 1876-ban készült el a második híd, a Margit-híd.

1926: kilátás a Halászbástyáról, amely 1895–1902 között készült el Schulek Frigyes tervei alapján, a régi budai várfalak helyén.

1935: a főváros harmadik közúti átkelőjeként, 1896-ban átadott és eredetileg a milleniumi világkiállításra épült Szabadsághíd, amely a főváros legrövidebb hídja.

1935: kilátás a Gellért-hegyről a Dunára és hídjaira.

1954: Kossuth Lajos-tér, amelyen 1935-ös felállítása óta II. Rákóczi Ferenc lovas szobra az egyetlen, amely eredeti helyén áll anélkül, hogy valaha is elmozdították volna.

1961: kilátás a Naphegyről, Krisztinaváros egy részéről a Budavári palotára, alul a Tabánnal. Itt volt egykor Buda híres szőlőhegye.

1980: a Kőbánya-Újhelyi lakótelep - a városrész az 1970-es évek óta létezik jelenlegi formájában, helyén korábban szőlők és bányák voltak. A panelházas lakótelep 1971-1987 között épült fel.

1980: Vajda Péter utca a Könyves Kálmán körútnál a Ganz-Mávag épületével A közelben épült fel a MÁVAG-kolónia is amely munkás lakótelepként funkcionált.

1980: az Irinyi Jozsef utca a Petőfi-híd felől a Karinthy Frigyes út irányában. Ma modern irodaépületek sorakoznak a 45 évvel ezelőtt még füves területen.

1990: az 1976-ban megnyílt és 2007-ig működő Skála Budapest Nagyáruház a XI. kerületben, a mai Allee üzletközpon helyén. A Skála helyén korábban Budapesti EAC stadion sporttelepe működött.

Galéria: Budapest napja – A születésnap, amely világvárossá tette Budapestet

1/10

1873: Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget egyesítésével megszületett az új főváros, Budapest. Kiépültek a rakpartok, a főváros területén az árvízi szabályozás védművei, noha ekkor még csupán a Lánchíd állt, mint az első állandókőhíd. Három évvel később, 1876-ban készült el a második híd, a Margit-híd.