Kastély, kápolna és erdei tanösvény – Fedezd fel Budapest rejtett csodáit

A főváros III. kerületében, a hegyvidék ölelésében fekvő terület tökéletes célpont, ha tartalmas kikapcsolódásra vágysz. A sűrű fák között megbúvó egykori kolostorépület, a vadregényes sétányok és a kétszáz éves kálvária olyan élményt nyújtanak, amely messze túlmutat a hagyományos múzeumlátogatásokon. Nem csoda, hogy a Kiscelli Múzeum és a hozzá tartozó parkerdő a budapestiek egyik kedvenc hétvégi menedékévé vált.

• Történelmi időutazás: a Zichy-birtokból lett barokk kolostor kalandos úton alakult át luxuskastéllyá, majd a főváros kedvelt kulturális központjává.
• Erdei spirituális ösvény: a kastély mellett rejtőző 15 hektáros parkerdőben 200 éves barokk kálvária és a titokzatos Szent Vér-kápolna várja a sétálókat.
• Különleges kiállítótér: a múzeumnak otthont adó egykori templom impozáns, tető nélküli romtere ma koncertek és egyedi tárlatok lenyűgöző helyszíne.

Hogyan fedezhető fel a Kiscelli Múzeum és a körülötte elterülő titokzatos parkerdő?

A Bécsi út felől induló Kiscelli utca meredek kaptatója egy teljesen más világba vezet. Amikor felérsz a fennsíkra, azonnal megpillantod a Kiscelli Múzeum hatalmas, barokk stílusú épülettömbjét. A helyszín különlegessége, hogy a természet és az épített örökség szorosan összefonódik: a 15 hektáros gondozott Kiscelli parkerdő tisztásai, szakadékos árkai és sűrű növényzete közvetlenül a kiállítóterek falaiból indulnak ki. Az árnyas fák alatt kanyargó ösvényeken sétálva egyszerre szívhatod magadba a friss levegőt és a múlt századok hangulatát egy tartalmas budapesti kirándulás során. 

Királyi adománytól a szerzetesek zarándokhelyéig

A birtok története egészen a középkorig nyúlik vissza, ám az igazi virágzás Óbuda török alóli felszabadulása után kezdődött. I. Lipót császár 1659-ben adományozta oda a területet Zichy István veszprémi várkapitánynak, aki hűséges szolgálataiért később grófi címet is kapott. A család a harcok után, 1686-ban vehette ténylegesen birtokba a vidéket. A Zichyek hithű katolikusként egy ausztriai, mariazelli zarándoklaton vettek részt, ahonnan hazatérve elhatározták, hogy Óbudán is meghonosítják a Mária-kultuszt.

A híres mariazelli kegyszobor másolatát, a kék köpenyes Kiscelli Madonnát először a kastélyukban, majd egy különálló hegyi kápolnában helyezték el. Ezt a zarándokhelyet a helyi német ajkú lakosság Klein Mariazellnek, azaz Kiscellnek nevezte el. Zichy Péter özvegye, Bercsényi Zsuzsanna végül a fogolykiváltással foglalkozó trinitárius szerzetesrendnek adományozta a dombot. 1745 és 1758 között épült fel a monumentális kolostor és a hozzá tartozó templom, amely a búcsújárók adományaiból tartotta fenn magát.

Katonai laktanya, luxuskastély és a mai múzeum

Amikor II. József 1783-ban feloszlatta a rendet, a szerzeteseknek távozniuk kellett, a barokk pompát pedig elárverezték. Az épület falai közé katonák költöztek: több mint egy évszázadig hadi kórház és ruharaktár működött itt.

A fordulatot 1910 hozta el, amikor Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros és műgyűjtő megvásárolta a romos ingatlant. Ő varázsolt belőle igazi luxuskastélyt, az erdőt parkosította, az udvart szobrokkal népesítette be, sőt, beépítette a lebontott bécsi hadügyminisztérium pompás kapuját is. Schmidt – akinek az a Mágnás Elza volt a szeretője, akinek erőszakos halála a XX. század hajnalának egyik legfurcsább bűnügye volt – 1935-ben a fővárosra hagyta a birtokot azzal a céllal, hogy múzeum legyen belőle. 

Bár a világháború és az 1956-os harcok súlyos károkat okoztak a falakban, a felújítások után a Budapesti Történeti Múzeum lenyűgöző várostörténeti tárlatokat és a Fővárosi Képtár műalkotásait rendezte be a termekben. A fedél nélküli, monumentális egykori templomtér ma mint kiscelli romtemplom ad otthont különleges koncerteknek és kiállításoknak, míg a szomszédos Kiscelli Parkerdő megújult részein tanösvények, és tematikus játszóterek várják a családokat kicsiktől nagyokig. 

Spirituális ösvény a fák között: a kálvária és a Szent Vér-kápolna

A kastély szomszédságában, a Doberdó út mentén haladó turistaösvény mellett húzódik Budapest egyik legpatinásabb keresztútja. A kálvária 14 barokk stációból álló sorát 1821–1822-ben emeltette Óbuda akkori lakossága. A kőépítmények között lépkedve érheted el a domb tetején magasodó Golgota-szoborcsoportot, ahol a megfeszített Jézus és a két lator alakja alatt Mária és János evangélista szobra áll.

A stációktól kicsit lejjebb, a sűrű cserjék és fák takarásában áll az 1812 és 1814 között épült, jellegzetes nyeregtetős Szent Vér-kápolna, amely egy korábbi Krisztus-szobor helyén emelkedik. Bár az idők során a kápolna és a szobrok többször megrongálódtak – az 1980-as években egy gyújtogatás a belső berendezést is elpusztította –, a kétezres években végzett teljes körű restaurálás visszaadta a hely eredeti, méltóságteljes hangulatát. A kápolna közelében egy elhagyatott, csendes, régi temető maradványai teszik még inkább varázslatossá és elgondolkodtatóvá ezt a különleges erdei sétát.

Nézd meg a videót is a Kiscelli Múzeumról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: