Ő formálta Budapestet: 5 lenyűgöző épület, amit Ybl Miklósnak köszönhetünk

Ybl Miklós a XIX. századi magyar építészet megkerülhetetlen alakja, akinek látásmódja és tehetsége alapjaiban határozta meg Budapest és számos vidéki városunk arculatát. Születésének 212. évfordulóján egy olyan alkotóra emlékezünk, aki a historizmus mestereként ötvözte a technikai precizitást a művészi eleganciával.

• A historizmus mestere: 212 éve született a magyar építészet zsenije.
• Öt remekmű: az Operaháztól a titkos pesti átjáróházig.
• Városformáló erő: így teremtett Ybl modern metropoliszt Budapestből.

Melyek a legszebb épületek, amelyeket Ybl Miklós tervezett?

Ybl Miklós munkássága a neoreneszánsz stílus kiteljesedését hozta el Magyarországon, miközben minden terve a tartósság és az esztétikum tökéletes egyensúlyára törekedett. Nem csupán épületeket tervezett, hanem egy európai rangú, modern metropolisz alapköveit fektette le. Szakmai alázata és hatalmas munkabírása révén korának legfoglalkoztatottabb szakembere volt, akit a kortársak is mély tisztelettel öveztek.

Hatása ma is eleven, hiszen alkotásai a nemzeti örökségünk legértékesebb részét képezik. Zsenialitása abban rejlett, hogy képes volt a múlt formavilágát a modern igényekhez igazítani. Az évforduló alkalmából érdemes közelebbről is megvizsgálni azt az örökséget, amelyet ránk hagyott: az alábbiakban öt olyan meghatározó budapesti munkáját vesszük sorra, amelyek hűen tükrözik egyedülálló stílusát.

Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház az európai neoreneszánsz építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, amelyet kilenc évnyi munka után, 1884-ben adtak át a nagyközönségnek. Ybl Miklós mesterműve nemcsak esztétikai szempontból lenyűgöző, hanem technikai megoldásaiban, például az akusztika kialakításában is megelőzte korát. Az épület belső díszítésén olyan neves művészek dolgoztak, mint Lotz Károly vagy Székely Bertalan, akiknek köszönhetően a palota minden szeglete valódi összművészeti élményt nyújt.

Várkert Bazár

A Várkert Bazár a budai Várhegy lábánál elterülő, neoreneszánsz stílusú épületegyüttes, amelyet Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1883 között emeltek a királyi kertek lezárásaként. Az eredetileg kereskedelmi funkciót betöltő, árkádos bazársor az évtizedek során számos kulturális átalakuláson ment keresztül, egykor neves szobrászok műtermeinek és a legendás Ifiparknak is otthont adott. A hosszú ideig méltatlan állapotban lévő, világörökségi helyszínnek számító műemlék 2014-re született újjá, és ma már modern rendezvényközpontként, illetve látványos közösségi térként várja a látogatókat.

Várkert-kioszk

A Várkert Bazárral szemben álló Várkert-kioszk eredetileg a királyi palota vízellátását biztosító gépházként épült, amelyet Ybl Miklós egy díszes, itáliai reneszánsz stílusú palotával álcázott. Az 1875 és 1882 között emelt épület különlegessége, hogy a technikai funkciót rejtő loggiák és teraszok felett egy elegáns kávéházat is kialakítottak, amely gyorsan a fővárosi társasági élet központjává vált. Bár a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a későbbi teljes körű restaurálásnak köszönhetően ma is eredeti pompájában látható, és jelenleg exkluzív rendezvényhelyszínként üzemel.

Unger-ház

Az Unger-ház a pesti Múzeum körút egyik legkülönlegesebb épülete, amelyet Ybl Miklós 1852-ben tervezett a jómódú vaskereskedő, Unger Antal számára. Az épület stílusa az itáliai reneszánsz, a bizánci és a román elemek egyedi ötvözete, amely a romantikus építészet egyik legszebb hazai példájává teszi a bérpalotát. Különlegessége a belső udvaron átvezető, fakockákkal burkolt átjáróház, amely ma is összeköti a kiskörutat a Magyar utcával, megőrizve a régi Pest hangulatát.

Assisi Szent Ferenc-templom 

A zseniális építész 1867-ben készítette el a Bakáts téren magasodó, impozáns neoromán stílusú épület, a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc-templom terveit. Az építész itt is bizonyította sokoldalúságát, hiszen a neoreneszánsz helyett a román stílusjegyekhez nyúlt vissza, ezzel teremtve meg a kerület egyik legfontosabb szakrális központját. Az 1879-ben felszentelt templom belső tere is figyelemre méltó, hiszen a freskókat és a díszítéseket olyan mesterek alkották, mint Lotz Károly és Than Mór, akik a korszak legkeresettebb művészei voltak. 

Nézd meg a témában az alábbi videót is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: