Felhőkarcolók és gyalogoshidak: Ilyen is lehetett volna Budapest

Az elmúlt másfél évszázadból származó fotókon, eredeti terveken, reprodukciókon, maketteken és videókon keresztül mutatja meg a Budapestre készült, de meg nem valósult építészeti elképzeléseket a Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítás, amely szerdán nyílt meg a Pesti Vigadóban.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) kiállítását a főváros létrejöttének 150. évfordulója alkalmából rendezték meg. Jórészt a múzeum gyűjteményéből, kisebb részt magángyűjteményekből mutat be a kiállítás olyan városképeket és épületeteket - a századfordulótól a 2000-es évekig - , amelyek csak a tervező asztalon léteztek, de különleges értékkel bírnak. Nagynevű építészek, például Gregersen Hugó, Rimanóczy Gyula, Ybl Miklós vagy Magyar Péter terveit láthatja a közönség.

Többek között egy 3D-s videó mutatja meg virtuális utazáson keresztül, milyen lett volna a városkép, ha létrejönnek az épületek. Látható a több mint 150 méter magas toronyház, amelyet Gregersen Hugó a Deák téri Anker-palota szomszédságában képzelt el az 1920-as években, valamint Magyar Péter és Lázár Antal gyalogoshídjai 1993-ból, Gellérthegyre készült 1935-ös Luxus szálloda vagy Schaeffer Ferenc Duna-korzóra tervezett négy magasháza az 1960-as évek közepéről és a francia tervező Michel Macary toronyháza, amely a Népstadion mellett állt volna.

Kiderül, hogy milyen lett volna a Deák Ferenc tér, ha az 1950-es években felépül a Nemzeti Színház, de látható Gerlóczy Gedeonnak a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnokhoz készült 1938-as ötlete is.

A II. világháború után sok építész ábrándozott arról, hogy miként lehetne újjáépíteni Budapestet. Közülük látható Vákár Tibornak a Gellért fürdő kibővítésére készült 1946-os terve, amelynek megvalósítására akkoriban nem lett volna pénze a fővárosnak. Több tervet a fiókokba helyeztek el, az egyikben Olgyay Viktor és Olgyay Aladár híres építész ikerpár elképzelése látható Észak Pest beépítésére 1945-ből. Ybl Miklós 1886-os, a királyi palota bővítésére vonatkozó ötlete, amely látható a kiállításon is, az építész halála miatt hiúsult meg, így végül Hauszmann Alajos elképzelése valósulhatott meg.

Több elképzelést is kiállítottak a Nemzeti Színház épületének a megvalósítására, köztük 1965-66-os ötleteket, valamint az 1996-os nyertes pályázatot, Bán Ferenc tervét is. A Déli-pályaudvar, Budapest metrótervei, valamint Tálos Gyula utópisztikus városvízió mellett Istvánffy Mária 1972-es a Kelenföldre tervezett mozgó pályaudvara is szerepel a kiállításon. Zalotay Elemér öt méter hosszú pauszrajza a Csillaghegyi szalagházhoz, valamint Rónay Kazimir 1911-es nyilvános telefonfülke elképzelése is helyet kapott a meg nem valósult ötletek között.

A kiállítás január 14-ig látogatható a Pesti Vigadóban.