141 éve nyitotta meg kapuit a Magyar Állami Operaház – Galéria

Ma 141 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a Magyar Királyi Operaház – a mai Magyar Állami Operaház – I. Ferenc József jelenlétében. Az Andrássy úti palota Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült, és hamar Budapest egyik legfontosabb kulturális központjává vált. A belső tereket a korszak legjelentősebb festői, köztük Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan díszítette, a gazdag freskók és szobrok ma is lenyűgözik a látogatókat. A megnyitó ünnepségen Erkel Ferenc vezényletével felcsendült a Bánk bán első felvonása, a Hunyadi László nyitánya és Wagner Lohengrinjének nyitó része.

Az Operaház építése

Az önálló operaház gondolata a kiegyezés után fogalmazódott meg, amikor a Nemzeti Színház már nem tudta kiszolgálni a főváros gyorsan növekvő igényeit. A 19. század utolsó évtizedeiben az opera Európa-szerte a városi élet egyik legjelentősebb szórakozási formájának számított, így Budapest sem maradhatott le. A kormány 1873-ban pályázatot írt ki a tervezésre, amelyet Ybl Miklós nyert meg. Az építkezés 1875-ben indult, és kilenc évig tartott. A költségeket részben az állam, részben a főváros és különböző intézmények állták, összesen több mint kétmillió forintból valósult meg a beruházás. Ez 2023-ban a Magyar pénzértékindex szerint 10 milliárd 344 millió forintot jelentett volna.

Az új operaház társulata az első években komoly nehézségekkel küzdött: létszámhiány, anyagi gondok és a közönség korlátozott fizetőképessége nehezítette a működését. Fordulatot Gustav Mahler igazgatói időszaka hozott 1888 és 1891 között. Az ő munkásságának köszönhetően indult meg az operaház első igazi aranykora, amely hosszú időre meghatározta az intézmény rangját.

A 20. század háborúi és politikai változásai többször is visszavetették a fejlődést. Az első világháború idején egy évre bezárt, a második világháborút pedig kisebb sérülésekkel vészelte át, így 1945 tavaszán újra megnyithatta kapuit. Azóta Magyar Állami Operaház néven működik.

Az épületet többször is fel kellett újítani: az 1980-as években nagyszabású rekonstrukció zajlott, majd a felújított intézmény előtt 1984. szeptember 27-én, az operaház megnyitásának 100. évfordulóján vágták el ismét a vörös szalagot. Legutóbb 2017 és 2022 között korszerűsítették teljes körűen az épületet, hogy technikailag is megfeleljen a 21. századi elvárásoknak. A felújítások célja mindig az volt, hogy a történeti értékek megőrzése mellett kényelmesebb körülményeket biztosítsanak a közönségnek és a társulatnak.

Ma az Operaház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek, tagja az Opera Europa szövetségnek, és nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházként működik. Több mint egy évszázada a magyar kulturális élet egyik legfontosabb intézménye, amely egyszerre őrzi a hagyományokat és teret ad a kortárs művészi kísérletezésnek.

Az épület díszítő elemei és művészi öröksége önmagukban is külön fejezetet érdemelnek. Galériánkban most ezekből mutatunk ízelítőt.

Ezek is érdekelhetnek: