Felfedeztük Székesfehérvárt, ahol a történelem és az érzelmek találkoznak

Székesfehérvár – a szeretet városa – nemcsak koronázóvárosként, hanem az emberi kapcsolatok mély megélésének helyszíneként is emlékezetes marad számomra. A Visit Hungary és a Városi séta Kft. szervezésének köszönhetően volt szerencsém végigjárni azokat a helyszíneket, ahol a családi összetartozás, a szenvedélyes szerelem és az önzetlen, megbocsátó szeretet kézzelfogható közelségbe kerül a látogatóhoz.

• A szeretet nyolc arca: Székesfehérvár látnivalói az ókori görögök sokszínű érzelemvilágán keresztül mutatják be a szenvedélyt, a hűséget és az önzetlen megbocsátást.
• Kőbe zárt imádat: a Bory-vár nem csupán egy különleges építmény, hanem egy szegény sorból indult művész élethosszig tartó hálája és szeretete szülővárosa és felesége iránt.
• Szakrális és világi kincsek: a II. János Pál pápa relikviáit bemutató tárlat és a fűtőerőműben rejtőző óriásbábok egyaránt emlékezetes élményt nyújtanak.

Székesfehérvár látnivalói a sokszínű szeretet nevében

Az ókori görögök bölcsessége abban is megmutatkozott, hogy nem egyetlen, elcsépelt szót használtak minden érzelemre, hanem árnyaltan megkülönböztették a szeretet nyolc különböző arcát. Az agapé, az önzetlen, spirituális szeretet mellett ott állt az erósz, a mindent elsöprő szenvedély és testi vágy, valamint a philia, amely a mély, szellemi barátságokat és a bajtársiasságot jelentette. A családi kötődést a storgé írta le, míg a játékos, flörtölő vonzalmat a ludus névvel illették. A tartós, érett elköteleződést, amely a közös célokon és a tiszteleten alapult, pragma néven ismerték. A listát a philautia, azaz az egészséges önszeretet, és a mania, a megszállott, birtokló féltékenység zárta.

Ez a nyolcas felosztás tökéletesen árnyalja az emberi kapcsolatok sokféleségét: a görögöknél a szeretet nem egy elvont fogalom volt, hanem a létezés minden árnyalatát lefedő, rendkívül kifejező rendszer. A szeretetnek pontosan ezt a sokféleségét éreztem székesfehérvári kirándulásom során.

Székesfehérvár legújabb tematikus város sétája – a Bory-sztori – a neves építész és szobrász városi alkotásainak nyomába ered, mely során az érdeklődők megismerhetik a művek mögött rejtőző történeteket, szülővárosa iránti szeretetét és elköteleződését, valamint a művész valódi személyiségét is.

Az agapé ereje: II. János Pál pápa relikviái

A Szent István Király Múzeum Rendház gyönyörűen felújított épületében egy egészen más típusú, felemelő szeretetformával lehet találkozni. Szent II. János Pál pápa nagyszabású kiállítása – mely négy különböző múzeum hozzájárulásával – 18 termen keresztül mutatja be a Szentatya életútját.

A több száz személyes tárgy, mint a „Kavics” névre keresztelt kajakja vagy a sífelszerelése, egy közvetlen, természetközeli embert hoz elénk. A legmegrázóbb rész mégis az a két terem, amely a pápa elleni merényletet és az azt követő megbocsátást dolgozza fel. Ali Agca fegyverének másolata és a megbékélés pillanatait megörökítő fotók az agapé, azaz a feltétel nélküli szeretet és megbocsátás erejét hirdetik.

Külön érdekesség, hogy a tárlaton látható az a levél is, amelyben a pápa köszönetet mondott a Bory családnak egy tőlük kapott kisplasztikáért.

A helyi művészet és királyi óriások a belvárosban

A városnézést érdemes a bájos Kossuth udvarban folytatni, ahol a fehérvári Órajáték mellett az Árpikép Galériában Kovács Árpád festőművész sajátos, pasztell színvilágú akvarelljein keresztül láthatod Székesfehérvár leghangulatosabb szegleteit.

Ha pedig egy igazán különleges ipartörténeti helyszínre vágysz, a fűtőerőmű csarnoka ad otthont a város 23 tagú királyi óriásbáb-családjának. Ezek a közel öt méter magas figurák a Székesfehérvári Királyi Napok emblematikus alakjai, és itt, a kulisszák mögött nemcsak az elkészítésük titkait lehet megismerni, hanem akár a mozgatásukat is ki lehet próbálni. Az egykori kazánház bejáratánál pedig egy újabb Bory-alkotás, a Villanytelepi Munkások Emlékműve emlékeztet a város múltjára.

Az erós, a storgé és a pragma megtestesülése: a Bory-vár

Kevés olyan hely létezik a világon, ahol a feleség, Komócsin Ilona iránti tartós szerelem, és a férj iránti kitartó hűség ilyen monumentális formát öltött volna. A Bory-vár nem egy távoli kor uralkodójának vágyálma, hanem Bory Jenő építész-szobrászművész saját kezűleg emelt emlékműve a családja és hitvese előtt. A vár falaiba zárt versek és szobrok között járva érezni, hogy a beton – Bory kedvelt építészeti alapanyaga – itt nem hideg építőanyag, hanem a hűség tartóeleme.

A művész „Csók” című szobra a szenvedélyes, de mégis méltóságteljes szerelem mementója. A belső udvarból jól láthatóak a vár kisebb-nagyobb tornyai, melyek a gyermekei, illetve a család iránti szeretet jelképei, míg az udvar túlsó végében kapott helyet a hitvesi szeretet kápolnája, amely már önmagában is kifejezi az Ilona iránti szeretet szinte valamennyi formáját.

A történelmi séta végén érdemes megpihenni a belvárosban, elfogyasztani egy könnyű ebédet, egy kávét, vagy süteményt. Székesfehérvár minden szeglete azt igazolja, hogy a kövek és falak mögött mindig ott rejlik egy mély, emberi történet, amely a szeretet erejével vált maradandóvá.

Nézd meg Székesfehérvárt a videón is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: