
Ahogy a nap első sugarai áttörnek a keleti égbolton, a Velencei-tó felett, majd szép lassan aranyra festik a város régi köveit, úgy ébredezik Székesfehérvár is. Nem pusztán egy település ez, hanem egy élő történelemkönyv, ahol az ódon falak régmúlt idők krónikáit suttogják, s a históriás könyvek a királyok koráról mesélnek. Itt még érezni az egykori dicsőség hangulatát, még akkor is, ha az erősen megkopott az elmúlt évszázadok alatt. Cikkünkben inspirációt adunk a királyok városának felfedezéséhez, Székesfehérvár látnivalóihoz.
Székesfehérvár jelentősége a magyar történelemben megkérdőjelezhetetlen. A város ugyanis a középkori Magyar Királyság spirituális és politikai központja volt. Itt állt a Nagyboldogasszony-bazilika, amelyet még Szent István alapított 1018-ban, és ami évszázadokon át a magyar uralkodók koronázási és temetkezési helye volt.
Csak az lehetett ugyanis a magyar koronázási jog szerint magyar király, akit Székesfehérvárott, a Szent Koronával az esztergomi érsek koronázott meg. A három kritériumból bármelyik is nem teljesült, az az illető nem lehetett a jog szerint magyar király. A legjobb példa erre Károly Róbert, akit háromszor is megkoronáztak, mivel az első két esetben valamelyik követelmény nem teljesült.
Negyvenhárom királyunkat koronázták meg itt – többek között Szent Lászlót, Károly Róbertet és Nagy Lajost –, és tizenöt uralkodó, köztük Szent István, II. András, IV. Béla és Mátyás király is itt lelt örök nyugalomra.
A város központi szerepét a XVI. századi török hódítás törte meg, amikor a bazilika súlyosan megrongálódott, de történelmi jelentősége mindmáig megkérdőjelezhetetlen maradt.
A koronázó bazilika, a Nagyboldogasszony-székesegyház romjai ma is az egykori nagyságot idézik. Pusztulásában kulcsszerepet játszott az 1543-ban bekövetkezett török hódítás, majd az ezt követő ostromok, melyek során az épület súlyosan megrongálódott. Később, a török kiűzése után a megmaradt falakat és köveket részben építőanyagként hasznosították, hozzájárulva a teljes, felszínről való eltűnéséhez.
Ez a hely ma egy szabadtéri múzeum, ahol lépésről lépésre fedezheted fel a magyar történelem legfontosabb eseményeinek helyszínét. Hihetetlen érzés végigsétálni ott, ahol egykor királyok léptek trónra! Itt található az osszárium, ami a királyi csontok nyughelye, ami bár egyfelől szomorú, mégis felemelő.
Akit érdekel az orvoslás, illetve a gyógyszerészet története, az feltétlenül látogasson el a Fekete Sas Patikamúzeumba, amely egy igazi időutazás a medicina múltjába. A múzeum egy XVIII. századi patika korhű berendezésével és barokk stílusú bútorzataival idézi meg a gyógyszerkészítés múltját. A patika 1688-tól 1971-ig működött, először jezsuita tulajdonban, majd polgári kézben, 1975 óta pedig múzeumként várja a látogatókat.
A Hetedhét Játékmúzeum nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is felejthetetlen élmény. A Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található gyűjtemény két jelentős kollekcióból álló állandó kiállítást mutat be. A múzeumban megtekinthetők Moskovszky Éva és édesanyja páratlan játékgyűjteménye, valamint Réber László híres meseillusztrációi, amelyek a gyermeki lét és a játék világát elevenítik meg interaktív és nosztalgikus formában.
A Székesfehérvári Palotavárosi Skanzen a Rác utca 11. szám alatt található, és a városrész, a Palotaváros XVII-XVIII. századi, főként szerb (rác) nemzetiségű lakóinak életét, néprajzát mutatja be. A skanzenben eredeti berendezésű földműves ház, valamint a híres Dietrich-kalaposműhely eszközei és gépei is megtekinthetők, így betekintést nyújt a helyi kézműves és ipari hagyományokba.
Ha egy kis kikapcsolódásra vágysz a városnézés után, vagy esetleg több napra érkeznél, az Árpád Fürdő is tökéletes választás a feltöltődésre. Ez a gyönyörű, történelmi fürdő nemcsak a testet, hanem a lelket is felfrissíti. A török kori elemek és a modern wellness szolgáltatások tökéletes harmóniát alkotnak.
A Bory-vár Székesfehérvár egyik legkülönlegesebb művészeti és építészeti alkotása, amelyet Bory Jenő építész, szobrász és festőművész épített és díszített több mint 40 éven át, 1923-tól haláláig, 1959-ig. A vár egyedülálló módon betonból készült, és nem csupán épületként, hanem monumentális szoborként is értelmezhető, amelyben hét torony és harminc helyiség található, köztük műtermek, valamint több száz szobor, festmény és műtárgy kapott helyet.
Az épület alaprajza szimbolikus, központi elemei a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, amelyek Bory Jenő életének két meghatározó pontját jelképezik. A várat Bory Jenő saját kezűleg építette, tervezte és díszítette, felesége, Komócsin Ilona festőművész közreműködésével, és a helyiek körében hamar ismertté vált, 1934-től pedig látogatók is megtekinthették.
A Bory-vár a magyarországi szimbolikus építészet és művészi önkifejezés egyedülálló példája, amelyet gyakran a „székesfehérvári Taj Mahal”-ként is emlegetnek. Ma múzeumként működik, bemutatva az alkotó életművét és a magyar művészettörténet kiemelkedő alkotásait
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.