A halhatatlan, örökkön élő hitvesi szeretet emléke – A lenyűgöző Bory-vár a legjobb romantikus program

1959. december 20-án hunyt el Bory Jenő magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, aki 1912-ben vette meg szülővárosában, Székesfehérváron, az Öreghegy városrész északnyugati részén azt a telket, melyen akkoriban a szőlő és gyümölcsfák mellett még csupán egy borospince és a hozzá tartozó présház állt. Az évek során aztán ezt az épületet bővítette ki lakássá, illetve épített hozzá még egy műtermet is: így készült el a messze földön híres Bory-vár.

• A Bory-vár egyetlen ember, Bory Jenő negyvenéves munkájának kézzelfogható, Guinness-rekorder eredménye.
• A palota minden részlete – a kupoláktól a szobrokig – a családtagokhoz és a hitvesi szeretethez kötődő személyes jelképeket hordoz.
• A vár teraszos udvarai, műtermei és kertjei ma is élő múzeumként mesélnek a művész életéről és alkotásairól.

Bory Jenő álma: a Bory-vár

Az évtizedek során az első épületből kibontakozó neoreneszánsz palotakomplexum lett végül Bory otthona, munkahelye, múzsája és magnum opusa, vagyis mesterműve. Az első világháborút követő időkben ugyanis egyre több megrendelést kapott (a többi között ő készítette el a Fiumei úti sírkertben a Petőfi család síremlékét is), amelyek honoráriumából kezdett bele a vár építésébe.

Noha Bory képzett építész volt, álmai várát nem kész tervrajzok, hanem a saját fejében lévő elképzelések, illetve a domborzati viszonyok alapján építette egészen az alapoktól, és mindig csak egyedül, csupán alkalmanként fogadott el segítséget. Ennél fogva az épület negyven éven keresztül épült és szépült, vagyis egészen Bory Jenő haláláig.

Székesfehérvár híres nevezetessége, a kastély így bekerült a Guinness világrekordok könyvébe is, mint a „legnagyobb épület, amelyet egyetlen ember épített egyedül”.

Mesebeli palota

Az egy hektáros területen épült neoreneszánsz palota, a Bory-vár – melyet falak, bástyák, kupolák, oszlopsorok, portikuszok, galéria, kápolna, boltívekkel, oszlopsorokkal díszített árkádok díszítenek – hatalmas szoborgyűjteménnyel is büszkélkedik, melyeket szintén Bory Jenő készített.

A szobrok ugyanabból a kvarcbetonból készültek, mint az épület bizonyos részei, vagyis az ajtótokok, díszkutak, szobrok és kupolák. Apropó, kupolák!

Az udvarról jól látható három kisebb kupola: a legkisebb Bory és felesége legfiatalabb gyermekét, az 1914-ben megszületett Györgyöt szimbolizálja, míg a felette található kettős kupola az ikreket, az 1910-ben született Ilonát és Klárát.

A lekerekített kupolák felett található dupla csúcsos tetőzet a szülőket, Bory Jenőt, és feleségét, a festőművész Komócsin Ilonát, aki korábban Székely Bertalan növendéke volt.

A hitvesi szeretet örök emléke

Szintén a feleségének, egészen pontosan a ’Hitvesi szeretetnek’ szentelte a vár kápolnáját, melynek központi alakját Ilonáról mintázta. Mellette kétoldalt az 1908-ban készült ’Csók’ című márványszobrok állnak, míg a központi alak feje felett az apszisban Mona Lisa képe látható, akiről a rossz nyelvek úgy tartják, Ilona szobrát meglátva, az irigységtől sárgult be.

A kastély műtermében Bory és felesége, Ilona műalkotásai mellett kortársaik műveiből összeállított festmény és szoborkiállítás látható. Boryt egyébként halála után itt, a műteremben ravatalozták fel.

A Bory-vár árkádokkal körülvett kertjét rózsaágyások, francia barokk kert, és díszkutak, a török hódoltság korából származó turbános sírkövek egészítik ki, de találunk itt a várat a hátán tartó elefántról elnevezett teraszt, melynek mellvédjén Lehel vezér és Nagy Szulejmán szobra magasodik, és egy százoszlopos udvart is.

Nemcsak az teraszos udvarok, de az egész palota ezernyi történetet mesél, így bármikor is járjunk ott, egészen biztos, hogy újabb és újabb ismeretlen anekdotára bukkanhatunk.

Nézd meg a Bory-vár szépségét videón is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: