A magyar Taj Mahal – A csodálatos Bory-vár

A telket 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára. A szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, amelyet a mester kibővített lakássá és épített fölé egy műtermet is. Mivel az első világháború után egyre több szobrászi megrendelést kapott, a honoráriumából belevágott a vár építésébe.

A falak, bástyák, oszlopsorok és belső terek mellett számtalan szobrot is láthatunk, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás. Bory Jenő korának úttörőjeként kvarcbetont használt, amelyből nemcsak domborművek, hanem például ajtótokok, díszkutak, szobrok és kupolák is készültek.

A várat Bory Jenő kortársainak műalkotásai, valamint festőművész feleségének, Komócsin Ilonának (1885-1974) a saját festményei díszítik. A műteremben több szobát elfoglaló kép-és szoborkiállítás nézhető meg.

Legyen szó eredeti, a hódoltság korából származó, turbános török sírkövekről, Bory Jenő által tisztelt mesterek panteonjáról, varázslatos díszkútról, árkádos erkélyekről, lakótornyokról vagy a Hitvesi szeretet kápolnájáról, a „kövek beszélnek". Csak figyelj, és hallgasd meg a történetüket!

A Bory-vár pár órás, kellemes kikapcsolódást ígér, ahol minden korosztály jól érezheti magát, sőt még a négylábú kedvenceket sem kell otthon hagyni: ölben, táskában vagy rövid pórázon, szájkosárral körbejárhatunk velük, ám az épületekbe már nem mehetnek be.

A vár egész évben fogadja a látogatókat, a nyitvatartásról és a jegyárakról ide kattintva tudhattok meg bővebb információt.