Bakancslistás túra: különleges barlangok és pálos falak a híres sorozat helyszínén, Pilisszentléleken

A Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál fekvő falu festői környezete már számos filmest megihletett. Itt rögzítették például a Szívzűr vagy az Isteni műszak egyes jeleneteit, az országos ismertséget pedig egy magyar sorozat hozta meg számára, ahol Pajkaszeg néven híresült el. Pilisszentlélek azonban jóval több egy televíziós díszletnél: a völgyben megbújó település középkori emlékei, különleges geológiai képződményei és néprajzi öröksége miatt is figyelemre méltó úti cél.

• Filmes kulisszák és valóság: a falu nemcsak Pajkaszegként, hanem festői környezetben megbújó élő faluként is vár.
• Különleges látnivalók: a pálos romok mellett 1920-as évekbeli szlovák tájház és benne az egykori üveghuta ipartörténeti emlékei idézik a múltat.
• Természeti kalandok: A környék barlangjai egykor rablótanyák és titkos pénzverdék voltak, ma pedig a túrázók kedvelt célpontjai.

Pilisszentlélek történelme dióhéjban

A falu területe már az őskorban lakott volt, amiről számos, itt talált kőeszköz tanúskodik. A középkorban Bytholcz vagy Bitolcz néven említették az oklevelek. Virágkorát a XIV. században élte, amikor Károly Róbert, majd 1378-ban Nagy Lajos király is gazdag adományokkal és kiváltságokkal támogatta a monostort. A török hódoltság idején, 1541 és 1543 között a falu és a kolostor is elpusztult, a környék pedig teljesen elnéptelenedett. A XVIII. századi újratelepítés után kezdetben Huta-Szent-Lélek néven említették, utalva az ipari tevékenységre és a vallási múltra. 1985-ig önálló község volt, azóta közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik.

A falu pálos öröksége: a kolostorrom

A falu feletti domboldalon láthatók az egykori pálos kolostor maradványai, amelyek az egyetlen magyar alapítású férfiszerzetesrend múltját idézik. IV. Béla 1263-ban adományozta oda a „Benedek-völgy” nevű erdős területet a szerzeteseknek, akik az Árpád-házi királyok egykori vadászkastélyát alakították át monostorrá. Az építkezés IV. László uralkodása alatt, 1287-re fejeződött be.

Bár a legkorábbi épületrészeket még nem sikerült azonosítani, a romok között ma is jól kivehetők a XIV-XV. századi egyhajós gótikus templom falai, a sekrestye és a kolostorépület alaprajza. Az ásatások során előkerült díszes kályhacsempék arról árulkodnak, hogy az épület belső díszítése a budai vár pompáját idézte.

A helyszín különlegessége, hogy 1985-ben, a feltárások után az oltárt újra felszentelték, így a falak között ma is érezhető az egykori szakrális nyugalom. A pálosok itt gazdálkodtak is, a rend fenntartását a környező erdők és patakok biztosították.

Helyi tradíciók és az üveghuta emlékezete

A falu lakói évszázadokon át szlovák nemzetiségűek voltak, akiket a XVIII. század elején a pesti pálosok telepítettek ide a Felvidékről, főként Nyitra környékéről. Az ő mindennapjaikat, lakáskultúrájukat és eszközeiket mutatja be a Hunyadi János utcában álló Szlovák tájház, amely egy jellegzetes helyi parasztházban kapott helyet. Az 1920-as években épült, nyeregtetős épületben helyet kapó néprajzi gyűjteményt Konczius Ida alapította, az épület pedig műemléki védelem alatt áll. Bent eredeti állapotában láthatod a konyhát és a tisztaszobát, a hátsó helyiségben pedig dokumentumok és régészeti leletek mesélnek a helyiek egykori életéről.

A település fejlődését meghatározta az egykori üveghuta, amely a XIX. század elejéig üzemelt. A huta számára a közeli Tehérről hordták a kvarcot, a késztermékeket pedig messze földön értékesítették. Emellett a mészégetés, a szőlőtermelés és a fakitermelés biztosította a megélhetést; az itt készült meszet és fát rendszeresen szállították az esztergomi építkezésekhez és piacokra.

Túrák és barlangok a Pilis szívében

A természetjárók számára a falu ideális kiindulópont, hiszen a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, a Pilisben fekszik. A környező mészkősziklákban számos barlang található, amelyek közül a Leány- és a Legény-barlang a legismertebb, amelyek az Ariadne-barlangrendszer részeként az ország harmadik leghosszabb barlanghálózatát alkotják.

Ezek a hatalmas bejáratú üregek a történelem során sokszor szolgáltak menedékként a lakosságnak, de a legendák szerint előfordult, hogy rablók is tanyát vertek bennük. A kutatások során a Legény-barlangban még egy középkori, titkos pénzverde nyomaira is bukkantak. Ha rövidebb sétára vágysz, keresd fel a Tűfok-barlangot, vagy sétálj el a közeli völgyhídhoz, amelyet 1938-ban építettek, és bár a háborúban felrobbantották, ma is eredeti formájában látható.

A felkapott magyar sorozat forgatási helyszínének otthont adó falu után érdemes útba ejteni a mindössze 9 kilométerre fekvő Esztergomot. A bazilika monumentális épülete és az esztergomi vár megtekintése méltó zárása lehet a napnak, ahol a pilisszentléleki erdők csendje után a magyar államiság bölcsőjével is megismerkedhetünk.

Nézd meg videón is ezt az idilli kis falut:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: