Túratipp: Kolostorromok, amik megérnek egy őszi túrát

1. Gertrudis nyughelye - Pilisszentkereszt – ciszterci kolostorrom

Fotó: Tóth Judit

A 12. századi ciszterci kolostor romjait a Pilis és a Visegrádi-hegység között megbúvó Pilisszentkereszt határában találhatjuk meg. A település területén Szent István alapított bencés monostort, melynek mára alig maradt nyoma. A területet később III. Béla adományozta a francia alapítású ciszterci rendnek, hogy kolostort emeljenek rajta. A ciszterciek vízimalmot, kovácsműhelyt és szökőkutat is építettek itt. A törökök bejövetele után a kolostor elnéptelenedett, a terület pedig később a pálos rend birtoka lett.

A kolostor alapfalának és a templom kőfaragásokkal díszített oszlopainak maradványai mellett, aki figyelmesen sétálgat a környéken, az a hajdani épület több, a környező fák és bokrok alján lapuló darabját is felfedezheti. Megközelítés A Budapesttől 30 km-re fekvő Pilisszentkereszt határában tábla jelzi az utat a klastromhoz. A műúttól kb. 10 perc gyalogszerrel.

2. Fehér barátok a Pilisben - Pilisszentlélek – pálos kolostor

Fotó: dobogokokirandulas.hu

A Pilisben hajdan több kolostor is állt, melyek többsége az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok tulajdonában volt. Özséb, a rend alapítója, esztergomi kanonok volt, 1246-ban azonban remeteként a Pilis erdeibe vonult. Egy látomás hatására közösségbe szervezte a szétszórtan élő remetéket, és megalapította a pálosok rendjét. Az első monostor vélhetően a mai Kesztölc és Pilisszentlélek határában, Klastrompusztán állt. A romok feltárása napjainkban is tart. Az Országos Kéktúra útvonala elhalad itt.

A Pilis régen királyi vadászterület volt. Az itt álló vadászkastélyt IV. László király 1287-ben a hegységben élő remetéknek adományozta, hogy kolostort építsenek maguknak. A Szentlélek tiszteletére szentelt kolostor a 16. századig gyarapodott. Az 1300-as években még Károly Róbert és Nagy Lajos is megfordult falai között. A mohácsi csata után azonban ez a kolostor is a török seregek martalékává vált. Megközelítés Pilisszentlélek központjától rövid sétával vagy Dobogókőről a pilisi Mária-úton tett túrával.

3. Ahol királyok is vendégeskedtek -Budaszentlőrinc – pálos kolostor

Fotó: Tóth Judit

Sokan talán nem is tudják, hogy a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásának közelében egykor híres kolostor állt, amely az 1300-as évek elejétől a pálos rend legfőbb központja és a rend névadója, Remete Szent Pál maradványainak nyughelye volt.

A Nagy-Hárs-hegy oldalában emelt, Szent Lőrincről elnevezett kolostornak ma már csak az alapfalai vannak meg. Remete Szent Pál ereklyéit az 1378-as, Velence ellen indított győztes hadjárat után szerezte meg Nagy Lajos király. Az ereklye idekerülése után a kolostor az ország egyik legfontosabb zarándokhelye lett. Nagy Lajos mellett Mátyás király volt a pálosok egyik legnagyobb támogatója, aki pallosjoggal ruházta fel a rendet, és maga is gyakran látogatott el a monostorba. Budaszentlőrincet a mohácsi csata után a törökök kifosztották, lerombolták. Remete Szent Pál maradványait a szerzetesek Trencsén várába menekítették, egy évvel később azonban – a vár ostroma során – az ereklye megsemmisült. Megközelítés A romok a Gyermekvasút Szépjuhászné megállójánál, a Budakeszi út mellett találhatók.

4. Templom a Bél-kő lábánál - Bélapátfalva – ciszterci apátság

Fotó: Tóth Judit

A Bükkben, a Bél-kő oldalában áll egyik legismertebb középkori emlékünk, a bélháromkúti ciszterci apátság, amelyet II. Kilit egri püspök építtetett 1232-ben. Ma ez hazánk egyetlen, épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma. A Háromkút-forrás mellett már korában megépült a monostor, ahová Zircről és a Pilisből érkeztek szerzetesek. A kolostorépületnek ma már csak az alapfalai láthatók.

A késő román stílusban épült templomot, melynek a ciszterci rend előírásainak megfelelően nincs tornya, később gótikus stílusban építették át. Az épület a török időkben néptelenedett el. A templomot az 1700-as években újjáépítették, és a falu plébániatemploma lett. A templom mellett található régi erdészházban egy kiállítás mutatja be az apátság történetét. Megközelítése Bélapátfalva községből a Bél-kő irányába haladva, a temető mellett, az ún. zarándokúton jutunk el a templomhoz, autóval pedig a régi kőbányához vezető úton közelíthető meg.

5. Villamossal a középkorba - Margit-sziget – domonkos apácakolostor

Fotó: Tóth Judit

Ahol a 21. században kisgyermekes családok kirándulnak, és futók róják a köröket, a középkorban hazánk egyik legvirágzóbb kolostora állt.

Az egykori Nyulak szigete már a kezdetektől királyi birtok volt, ahol a 13. századtól királyi udvarház és templom is állt. IV. Béla a tatárjárás után feleségével egy ideig itt élt. Ekkor kezdték meg a kolostor építését is, amelyet lányuk, Margit lakhelyének szántak. A király 1242-ben fogadalmat tett: ha az ország megszabadul a tatároktól, születendő lányát Istennek ajánlja. Margit apácatársaival 1252-ben költözött be a domonkos rendi kolostorba, amely évszázadokig virágozott. Az apácák hatalmas birtokokat kaptak, a vámszedés jogával is rendelkeztek, s a későbbi uralkodók, például Mátyás király is támogatták őket. A mohácsi csatavesztés után azonban ez a kolostor is elnéptelenedett