
A hüllők és kétéltűek a tavasz beköszöntével előbújtak, véget ért a hibernációjuk. De vajon mérges kígyó Magyarországon is előfordul? Vagy csak az emberre ártalmatlan vízisiklókkal futhatunk össze a Balaton vagy a Velencei-tó partján? Mi a helyzet azokkal a fajokkal, amelyekkel kirándulás közben találkozhatunk az erdőkben?

Az emberiségbe szinte kódolva van a kígyóktól való félelem. Már a Bibliában is ennek az állatnak az alakját vette fel a Sátán, aki megkísértette Évát, melynek következtében az emberiség kiűzetett a Paradicsomból. A rettegés és undor mellett viszont a bölcsesség és a tudás jelképe is ez a tekergőző, ragadozó állat. Vízpartok mellett és erdőkben gyakran találkozhatunk velük, de vajon veszélyesek ránk? Mérges kígyó Magyarországon ritkán fordul elő, a hüllőfajok közül a keresztes vipera és a rákosi vipera jelent veszélyt az óvatlan emberekre és háziállatokra.
Az egyik hazai mérges kígyó a keresztes vipera, amelyet keresztekre hajazó mintázatáról könnyen fel lehet ismerni. Ez a kígyófaj Európa- és Ázsia-szerte elterjedt, bár elsősorban a síkvidéki erdős területek lakója, akár 2000 méteres magasságban is találkozhatunk vele. A legnagyobb magyarországi populációja a Zemplén-hegységben él, de a Tiszaháton, Somogy és Zemplén megyében is előfordul. Mivel rejtőzködő életmódot folytat, ezért a kirándulások alkalmával is ritkán botlunk bele.
Mérge bár világviszonylatban alacsony toxicitású, de a marása keringés- és véralvadásgátló, izomműködést gátló hatású, amely:
A keresztes vipera Magyarország legveszélyesebb kígyója, marás esetén akkor is orvosi segítséget kell hívni, ha enyhe tünetek jelentkeznek. Egy egészséges felnőttre általában nem halálos a mérge, az utolsó végzetes kimenetelű találkozásra 2001-ben került sor.
Mint minden hazai hüllőfaj, a keresztes vipera is védett, természetvédelmi értéke 250. 000 forint.

A rákosi vipera kizárólag a Kárpát-medencében és Erdélyben fordul elő. A többi kígyófajhoz hasonlóan anno jóval nagyobb volt az élőhelye, manapság a Hanságon és a Kisalföldön, valamint a Fertő-tó környékén élnek kisebb populációi. Alacsony egyedszáma miatt fokozottan védett, eszmei értéke 1 millió forint. Ez a rejtőzködő életmódot folytató kígyó ritkán marja meg az embert, ha pedig megtörténik, a mérge nem halálos.
Magyarországon több siklófaj is él, amelyek sokszor áldozatul esnek az emberi tudatlanságnak. A siklók az ökoszisztéma fontos részei, ezért jelenlétük elengedhetetlen a természet egyensúlyához.
Lássuk, mi a különbség a viperák és a siklók külső megjelenésében:

Tehát Magyarországon két mérges kígyófaj él, amelyekkel szemben ajánlott a fokozott óvatosság. Viszont csekély egyedszámuk és rejtőzködő életmódjuk miatt kevés esély van rá, hogy összefussunk velük. De bármennyire is undorodunk tőlük, meg kell értenünk, hogy az ökoszisztéma egészséges működéséhez elengedhetetlen a jelenlétük. Ezért ha találkozunk egy siklóval vagy mérges kígyóval, ne bántsuk őket.
Az alábbi videóból még többet megtudhatsz a rákosi viperáról:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.