A zseni, aki átformálta Magyarország városképét – Hild József legszebb épületei

Hild József (1789-1867) neves építészcsalád sarjaként született, így a szakmai alapokat már kora ifjúságában, apja mellett sajátította el. Tanulmányait a bécsi Művészeti Akadémián folytatta, majd itáliai tanulmányútja során mélyült el az antik formavilág csodálatában. Pályafutása a reformkori Pest látványos felemelkedésével esett egybe, amikor a település kispolgári jellegét levetve valódi világvárossá kezdett válni.

• Hild József a magyar klasszicizmus óriása, aki több mint 900 tervvel formálta át Pest és a vidék arculatát.
• Nevéhez fűződnek olyan monumentális alkotások, mint az esztergomi és az egri bazilika, vagy a bajnai kastély.
• Építészete a tiszta arányokról és a térkihasználatról ismert, öröksége ma is meghatározza a magyar városképet.

Hogy formálta át Pest arculatát Hild József?

Élete során több mint kilencszáz tervet szignózott, ami elképesztő munkabírásról és rendkívüli szakmai fegyelemről tanúskodik. Nevéhez fűződik a pesti klasszicista bérházépítészet aranykora, de az egyházi építészet terén is maradandót alkotott. Munkáit a tiszta arányok, a letisztult formák és a praktikus térkihasználás jellemzi. Az 1838-as nagy árvíz utáni újjáépítésben vállalt szerepe meghatározta a mai belváros arculatát és szerkezetét. Bár a historizmus előretörésével stílusa lassan háttérbe szorult, hatása a magyar építészettörténetben megkérdőjelezhetetlen marad.

Cikkünkben öt ismert és kevésbé ismert, általa tervezet épülettel emlékezünk Hild Józsefre, halálának 159. évfordulóján.

Sándor–Metternich-kastély, Bajna

A bajnai Sándor–Metternich-kastély, közismert nevén az „Ördöglovas kastélya”, a magyar klasszicista építészet egyik kiemelkedő emléke. Az épületegyüttest Sándor Móric gróf megbízásából Hild József tervezte meg, aki a korábbi vadászlakot egy impozáns, 59 szobás főúri rezidenciává alakította át. A közelmúltban teljes körűen felújított műemlék ma interaktív kiállításokkal várja a látogatókat, bemutatva a különc gróf és családja kalandos életútját.

Esztergomi bazilika

Az esztergomi bazilika, hivatalos nevén Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház Magyarország legnagyobb egyházi épülete, amely monumentális méreteivel és százméteres magasságával uralja a Duna-parti látképet. A klasszicista stílusú bazilika végső formáját Hild Józsefnek köszönheti, aki az építkezés vezetését 1838-ban vette át, és jelentősen módosította az eredeti terveket. Az 1856-ban felszentelt templom belső tere olyan különleges értékeket őriz, mint a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, vagy a reneszánsz korból épségben maradt Bakócz-kápolna.

Egri főszékesegyház

Az egri Szent János apostol és evangélista főszékesegyház Magyarország egyik legnagyobb temploma, amelyet Pyrker János László érsek megbízásából Hild József klasszicista stílusban tervezett. Az 1831 és 1836 között emelt épület monumentális bejáratát tizenhét méteres korinthoszi oszlopok és Marco Casagrande olasz szobrász alkotásai teszik különlegessé. Bár a szerkezet gyorsan elkészült, a belső díszítés, a freskók és az oltárok végleges kialakítása még több mint egy évszázadon át tartott.

Fácán vendéglő, Zugliget

A zugligeti Fácán vendéglő klasszicista főépületét Hild József tervezte az 1850-es években, egy korábbi vadászlak és fogadó alapjaira építve. Az épületegyüttes a reformkorban és a századfordulón a budai hegyvidék egyik legnépszerűbb kirándulóhelye és társasági központja volt, ahol tágas tánctermek és árnyas kertek várták a pihenni vágyó pesti polgárokat. Bár a második világháború után az állapota jelentősen leromlott, a közelmúltban megvalósult műemléki felújításnak köszönhetően ma ismét régi fényében látható, és oktatási, valamint közösségi funkciót tölt be.

Kálvária-kápolna, Baja

A bajai Hétfájdalmú Szűz tiszteletére szentelt Kálvária-kápolna 1836-ban nyerte el mai klasszicista formáját, a korábbi barokk építmény helyén. Bár a kivitelezés helyi mesterek nevéhez fűződik, a kápolna arányos, négyoszlopos portikuszával és timpanonjával a Hild József-féle stílusvilágot és tervezői szemléletet tükrözi. Az épület és az előtte álló, XVIII. századból származó szoborcsoport ma Baja városának egyik legfontosabb műemléki és vallási helyszíne. 

Nézd meg a videót is Hild József belvárosi műveiről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: