

A tavaszi napfényben fürdő domboldalak és az ébredő erdők ideális környezetet teremtenek a vallási emlékhelyek meglátogatásához, legyen szó egy délutáni túráról vagy a tavaszi szünet megtervezéséről. A magyarországi buddhista sztúpák a béke és a harmónia építészeti megtestesítői, látványuk pedig segíti a hétköznapi stresszoldást.

A sztúpa eredetileg az indiai szubkontinensről származó, félgömb alakú építmény, amely korábban Buddha ereklyéinek őrzésére szolgált, mára azonban a megvilágosodott tudat jelképévé is vált. Szerkezete szigorú mértani szabályokat követ, ahol minden elem a föld, a víz, a tűz, a levegő és a mindent átható tér egyensúlyát reprezentálja.
A buddhizmus magyarországi jelenléte hosszú múltra tekint vissza, hiszen már a XIX. század végén megjelentek az első tudományos munkák és fordítások a témában. Kőrösi Csoma Sándor munkássága alapozta meg a hazai érdeklődést, akit Japánban buddhista szentként is tisztelnek. Az intézményesült vallási élet az 1950-es években indult el Hetényi Ernő tevékenységével, majd a rendszerváltást követően számos közösség és szerzetesrend alapított saját központot. Napjainkra Magyarország a közép-európai régió egyik meghatározó buddhista csomópontjává vált, ahol a különböző irányzatok békésen élnek egymás mellett.
A tavaszi kirándulások során meglátogatott buddhista sztúpák egyszerre idézik meg az ősi keleti bölcsességet és a hazai vallástörténeti hagyományokat.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csernely közelében található Nyugati Tanítvány sztúpa Magyarország harmadik legrégibb ilyen építménye, amely az uszói elvonulási központ területén áll. Az 1987-ben felszentelt emlékmű Kőrösi Csoma Sándor előtt tiszteleg, és azt a belső törekvést szimbolizálja, amellyel bárki elérheti a tiszta tudat állapotát.

A Nógrád vármegyei Tar község határában álló Kőrösi-sztúpa a hazai buddhizmus kiemelkedő emléke, amelyet a 14. Dalai Láma szentelt fel 1992-ben. A 13 méter magas építmény belsejébe a látogatók be is léphetnek, a kertjében található imakerék pedig folyamatos forgásával a tanítások örök körforgását jelképezi.

A Zalaszántó mellett, a Kovácsi-hegyen magasodó Béke-sztúpa Európa egyik legnagyobb és legfontosabb buddhista szentélye, amelyet 1993-ban avatott fel a 14. Dalai Láma. A 30 méter magas, vakítóan fehér építmény belsejében Buddha-ereklyéket és egy életfát is elhelyeztek, környezete pedig az Emberi Jogok Parkjaként kínál lehetőséget az elmélyülésre és a természet közelségének élvezetére.

A Baranya vármegyei Mánfa Megszabadulás sztúpája a Dél-Dunántúl első ilyen szakrális építménye, amelyet 2022 szeptemberében avattak fel a Mánfai Elvonulási Központ és Alktótér kertjében. A fehér falú, letisztult formavilágú emlékmű a Mecsek dombjai között kínál lehetőséget az elcsendesedésre, szimbolizálva a szellemi út állomásait és a tudati felszabadulást.

A Piliscsaba melletti Álomvölgyben található Megvilágosodás sztúpa egy csendes erdőszéli tisztáson várja a látogatókat, jelképezve az egyetemes emberi értékeket és az együttérzést. Az Atemi Budo Akadémia közössége által emelt építmény vallási hovatartozástól függetlenül bárki számára nyitott, amely helyszínt biztosít a meditációhoz vagy a természetben való elmélyüléshez.

Nézd meg videón is Tar Buddha Parkját és sztúpáját:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.