Ijesztő álarcok, titkos rítusok: elképesztő farsangi szokások Magyarországon

A farsang a téli időszak utolsó, legvidámabb ünnepe, amely húshagyókeddig tart, és egyben a nagyböjt előtti mulatozás időszaka. Ekkor a falvakban és városokban egyaránt élénk közösségi élet bontakozott ki, a családok és szomszédok összegyűltek, hogy közösen köszöntsék a telet és az új tavaszt. A farsangi szokások gazdag tárházát képezték a dramatikus játékok, jelmezes felvonulások, maskarák és humoros rítusok, amelyekben gyakran az élet, a halál, a termékenység és a társadalmi szerepek témái keveredtek.

• Mohácsi busójárás: ijesztő álarcok, zajkeltés és farsangtemetés.
• Palóc és Drávaszögi dramatikus játékok: menyasszony, legény, állatfigurák.
• Asszonyfarsang a Mátra északi lejtőin: nők mulatsága és nótázás.

Milyenek voltak Magyarországon a farsangi szokások?

E hagyományok, népszokások központi eleme a jelmezviselet: a fiatalok, férfiak és nők egyaránt álarcok mögé bújtak, szerepeket alakítottak (alakoskodtak), amelyek egyszerre szórakoztatták a közösséget és őrizték a régi szimbolikát. A dramatikus farsangi játékok sokszínűsége az egész magyar nyelvterületet jellemezte, az egyszerű pantomimtól a zenés-táncos, párbeszédes formákig. Farsang idején ezek a játékok gyakran fonóban, tollfosztáskor vagy disznótor alkalmával zajlottak, de a köztereken is felbukkantak, mindig a közösség szórakoztatására.

Csallóköz

A Csallóközben a férfiak csoportja jelmezbe öltözve járta a házakat, gyakran női ruhákba bújva. A látogatás során kis felfordulást okoztak: felborítottak bútorokat, bekormozták a falakat, de a háziak ajándékait – szalonnát, tojást, lisztet – elvitték, amelyet este a közös mulatságban fogyasztottak el.

Mohács

Mohácson a busójárás a legismertebb farsangi szokás, amely a XVIII. század végétől ismert. A sokác hagyomány szerint a jelmezes busók ijesztő álarcokban és zajkeltő eszközökkel űzték el a telet, majd húshagyókedden a városon végigvonulva elégették a farsang koporsóját. A busójárás 2009 óta az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján szerepel.

Palóc vidék

A palócok körében farsang idején a dramatikus játékok széles palettája volt jellemző. A fonóházakat és a falusi házakat felkereső jelmezes csoportok menyasszonyt, legényt, kéményseprőt, boszorkányt vagy állatfigurákat alakítottak, táncoltak, énekeltek és parodisztikus jeleneteket adtak elő. A farsang végén gyakran temetési paródiát mutattak be, így búcsúztatva a mulatozást.

Mátra északi lejtői

E területen fennmaradt az asszonyfarsang szokása, amely kizárólag nőknek szólt. Farsanghétfőn az asszonyok szabadon mulathattak, nótázhattak és fogyaszthattak alkoholt, megszegve a hétköznapok szigorú szabályait. Az összejöveteleket gyakran az egyik háznál rendezték meg, de előfordult, hogy a fonó vagy a kocsma biztosította a helyszínt.

Drávaszög és környéke

Itt a maszkos alakok házról házra jártak, tojást gyűjtöttek, és változatos jelmezekben jelenítettek meg például ördögöt, katonát vagy törököt. A dramatikus játékok között kedveltek voltak az állatfigurák, a medve, ló, kecske vagy gólya. A fonóházakban táncoltak és pantomimszerű jeleneteket adtak elő, gyakran néma csendben, hogy titokban maradjon kilétük.

Észak-Bánát

Verbicán tréfás hamvazkodás volt szokásban hamvazószerdán. A fiatalok lepedőbe burkolva, papírsüveggel a fejükön hamut vittek, a másik legény papnak öltözött. Az engedékeny házaknál csak keresztet rajzoltak a homlokra, az ellenkezőknél az egész arcot bekenték, miközben tojást és kolbászt gyűjtöttek.

A magyar farsangi hagyományok régiónként változó gazdagsága jól tükrözi a helyi közösségek kreativitását és a régi hagyományokban gyökerező szimbolikát. A dramatikus játékoktól a jelmezes felvonulásokig mindenhol a közösség összetartását és az évszakváltás ünneplését szolgálták, megőrizve a népi kultúra sokszínűségét.

Nézd meg a videót is a farsangi népszokásokról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: