Megállíthatatlanul jön a tavasz: Virágzik a mazochista téltemető

Február 1-je van, elérkeztünk a tél utolsó hónapjához, és a téltemető is kinyitotta a virágait a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Így már semmi kétségünk nem lehet felőle, hogy a tavasz úton van, és megállíthatatlanul száguld felénk!

A park ma délelőtt osztotta meg fotóit a latin nevén Eranthis hyemalis, magyarul télikének is nevezett virágról, amely egyre nagyobb számban virágzik a Cégénydányádi-park Természetvédelmi Terület öreg fáinak lábánál. A fotózás apropóját az adta, hogy kedden délelőtt rövid ideig, 8-tól körülbelül 10:30-ig havazott a területen, így a sárgán virító bimbók egy időre hó alá kerültek.

A téltemető a hóvirághoz és a szellőrózsához hasonlóan a geofiton, azaz föld alatti életformájú növények csoportjába tartozik. Ezek a növények a lombhullató erdők aljnövényzetébe betolakodó első melegebb fénysugarakat és a felmelegedésnek induló talajt kihasználva elsőként virágoznak az évben. Mire a többi növény felocsúdna, ezek a fajok már elvirágoztak, sőt még magot is érleltek, és az év további részét a földben (ezért „föld alatti", vagyis geofiton), visszahúzódva töltik.

A téltemető Dél-Európában őshonos. Az eredeti előfordulási területe Franciaország, Olaszország és a Balkán északi fele. Hazánkban a 17. században elkezdődött betelepítéseket követően a kertekből, gyümölcsösökből, parkokból, temetőkből kivadulva terjedt szét a vadonban, és azóta mediterrán virágként a magyar flóra részévé vált.

Itthon tél végén, kora tavasszal virágzik, nagyobb telepei szép virágszőnyeget hoznak létre. Virágzása akkor erőteljes, amikor előtte kellő hideg érte, vagyis amikor hideg és kemény volt a tél. Azonban vigyázzunk vele! Akármilyen szép is, mérgező növény! A XI. században skorpiók, sőt farkasok elpusztítására is használták.

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park, Agroforum.hu, Wikipedia