Létezett valaha egy autómárka, amely a Balaton nevet viselte, és óriási reményekkel indult hódító útjára a szocialista blokkon belül. De hogy mi is a törpeautó, és hogyan született a műfaj legjobbika, a Balaton, az már egy kis magyarázatra szorul.
Az 1950-es években a kapitalista piaci igények és érdekek helyett a KGST, vagyis a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szigorú tervgazdálkodása határozta meg azt, hogy a szocialista országok mit gyártanak és mennyit. Ami a járműipart illeti, Magyarország kénytelen volt a buszokra specializálódni – ekkor születtek a legendás Ikarus autóbuszok –, személygépkocsit azonban tilos volt előállítani. Közben persze az emberek továbbra is vágytak saját autóra, az import pedig még a szocialista blokk országain belül is igen bonyodalmas volt ebben az időben. Így aztán nincs min csodálkozni, hamarosan kinyílt egy jellemzően magyar kiskapu: a törpeautó kategóriája, ami valahol a motorkerékpár és a személyautó között foglalt helyet.
Az első törpeautó 1954-ben, Debrecenben gördült ki a gyárból, és stílusosan az Úttörő nevet kapta, majd sorra jöttek a többiek is. 1956 elejére a Székesfehérvári Motorjavító Vállalat jóvoltából elkészült az Alba Regia és a Balaton is, az utóbbi az akkoriban impozánsnak számító 250 köbcentis motorral. Májusban már több tesztpéldány is gurult Székesfehérvár utcáin, de végül a szigorú minőségi elvárásoknak nem felelt meg a márka, így annak tömeggyártása – a komoly ambíciók ellenére – soha nem kezdődött meg. Magának a törpeautó kategóriának is hamarosan befellegzett, a Kohó- és Gépipari Minisztérium 1957-ben már csak motorkerékpárok gyártására adott engedélyt.
Van olyan kisbolygó a világűrben, amely a magyar tengerről kapta a nevét. A 2242 Balatont Kulin György magyar csillagász fedezte fel 1936-ban; érdekesség, hogy pályafutásának ez volt az első mérföldköve. De mi is az a kisbolygó? Aszteroidának is szokás nevezni a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitesteket, melyek egy-egy csillag körül keringenek. A 2242 Balaton, a többi kisbolygóhoz hasonlóan, feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor.
Aztán 2015-ben az is kiderült, hogy a 2242 Balatonnak saját holdja is van, ami egyébként a kisbolygók körében nem számít ritkaságnak, korábban azonban nem figyelt fel rá senki. A felfedezésről a Sienai Egyetem csillagászati obszervatóriuma is közzétett egy videót, amelyen gyorsított felvételen látszik a Hold mozgása a kisbolygó körül:
Természetesen a Hold mellett ott lebeg az aszteroida körül a kérdés is, hogy vajon mi köze lehet a 2242 Balatonnak a magyar tengerhez? Nos, Kulin György aznap két másik kisbolygót is észlelt, és bár 1979-ben neki ítélték a felfedezést, a másik két aznapi aszteroidával (a 7865 1982 FG3-mal és az 1818 Brahmsszal) nem volt ilyen szerencséje.
A csillagászok akkoriban azonban nem tudták eldönteni, melyik kisbolygót nevezzék el Kulinról a háromból, ezért Frederick Pilcher, a Nemzetközi Csillagászati Unió elnevezésekkel foglalkozó bizottságának tagja javasolta, hogy a Balatonról kapja a nevét a kisbolygó. Azonban 1940-ben Kulin György felfedezett egy újabb kisbolygót, amelynek névadója – akkor már elismert csillagászként – ő maga lett: a 3019 Kulin szintén a Naprendszer kisbolygóövében kering, akárcsak a 2242 Balaton.
Baranyai, vasi, alpesi, alföldi, Somogy, Zala és persze Balaton – földrajzi nevek, amelyekhez ha a kocka vagy a szelet kifejezést csatoljuk, isteni süteményt kapunk. A Balaton kocka egy puha, több rétegből álló mézes, baracklekváros sütemény, a receptje természetesen nemcsak a Balatonnál, hanem országszerte ismert, egészen pontosan így néz ki:
A tésztához kell:
• 500 gramm liszt
• 150 gramm porcukor
• 60 gramm vaj
• 2 evőkanál méz
• 1 evőkanál kakaópor
• 1 kávéskanál szódabikarbóna
• 2 db tojás
• 4 evőkanál tejföl
A krémhez pedig ezekre van szükség:
• 1 liter tej
• 13 evőkanál búzadara
• 250 gramm vaj
• 200 gramm porcukor
• 8 gramm vaníliás cukor
• sárgabaracklekvár
Először a grízes alapot készítjük el a krémhez: felforraljuk a tejet, hozzákeverjük a búzadarát, majd újra forraljuk, ezután pedig félretesszük és hagyjuk kihűlni. A tésztához összekeverjük a lisztet, a szódabikarbónát, a kakaóport és a porcukrot, aztán jöhet a méz, a vaj és a 2 tojás, majd némi keverés után a tejföl. Az alap tehát kész. Ezt a tésztát egy gombóccá vagy rúddá formázzuk, és négy egyenlő részre osztjuk, amit aztán kinyújtunk, és 180°C-os előmelegített sütőben kb. 8-10 perc alatt kisütünk. A krém ezalatt már biztosan kihűlt, így ehhez a kihűlt grízes alaphoz hozzáadjuk a vajat, a porcukrot, valamint a vaníliás cukrot, majd sima masszává dolgozzuk. A kisült tésztát és a kész krémet aztán egy nagy tepsiben szépen egymásra rétegezzük, a végeredményt pedig egy napig a hűtőben pihenni hagyjuk.
Nincs pontos információ arról, hogy miért a Balatonról nevezték el ezt a finomságot, bár állítólag a krém rétegei a magyar tenger hullámait idézik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.