Kisvasút és óriáspalacsinta Balatonfenyvesen

Ezer pogácsa és kisvasutazás ingyen

Nem véletlen, hogy a balatonfenyvesi kisvasút napját szeptember 3-án , az utószezon elején tartják. Ilyenkor még garantáltan kellemes az idő - az előrejelzések hétvégére kellemes nyárutót jövendölnek. Ha szombaton ellátogat Balatonfenyvesre, színes, változatos programok várják egész nap, 8-tól 17 óráig.

A vasútállomáson például járműbemutató lesz: mindent látni lehet majd a vadászkocsitól a mozdonyokon át a vasúttársaság legújabb beszerzéséig, a mobilpénztár kisbuszáig. Reggel a terep a teljesítménytúrázóké, akik 10, 20 és 30 kilométeres távokon mérhetik össze állóképességüket az Előzd meg a kisvasutat! versenyen. A sportolók a negyed kilences vonattal utazhatnak Imremajorig vagy Somogyszentpálig.

10 órakor térzenével, táblaavatással és faültetéssel nyitják meg a kisvasúti napot, emlékezve a személyszállítás 60 évére. Ezt követően 10:45-kor ingyenes különvonat viszi az utasokat Somogyszentpálra, ahol a polgármester ezer szentpáli pogácsa kíséretében köszönti a vendégeket.

Aki továbbutazik a kisvonattal, az délre ér Imremajorba, ahol színes sokadalom várja a látogatókat, zászlókiállítással, Szent László király tablókiállításával és a Hunyady család történetét bemutató tárlattal. Barantabemutató, tombola, bálapiramis, kvíz, néptánc előadás, táncház lesz a program délutánig. A szervezők mindenkinek ajánlják a „majorkai" kemencés langalló, és a házi lekváros óriáspalacsinta megkóstolását.

Ezeken felül különjáratok közlekednek majd Balatonfenyves és Imremajor között, de gumikerekű „kisvasút", azaz dottó jár majd a fenyvesi vasútállomás és a helytörténeti gyűjtemény között. Itt érdemes megemlíteni, hogy Balatonfenyvest csak 1958-ban alapították meg, így a Balaton-part egyik legfiatalabb községe, nevét a parton álló fenyvesről kapta. Érdekesség, hogy ez az egyetlen –fenyves utótagú településnév Magyarországon, így Balaton- előtagja inkább marketingcélokat szolgál.

Egy kis történelem

A Balaton melléke a 19. század közepéig a tó része volt, még ha a hullámzás következtében létrejövő turzásgátak a vízfelülettől már el is választották. A mocsaras vidéket a mezőgazdaságban akarták hasznosítani, az áruszállítás azonban a süppedős talajon nehézkesnek bizonyult.

A közlekedési helyzet megoldására a két világháború között lóvasutat építettek. Ennek helyén kezdték megépíteni 1950-ben a balatonfenyvesi vasútállomástól délre induló hálózatot. Eleinte kizárólag teherszállításra használták a 760 milliméter széles vágányokat, de 1956-tól a személyszállítás is elindult. Később az áruszállítás volumene csökkent, vele párhuzamosan viszont (a csisztapusztai termálfürdő miatt) a turistaforgalom erősödött. Ide már 1985-ben gőzmozdonyos nosztalgiaszerelvényeket indítottak.

A fentiek fényében meglepő lehet, hogy napjainkban a kisvasút turisztikailag legnagyobb potenciállal rendelkező, gyógyfürdőhöz vezető vonala nem üzemel. Csisztapusztára – a rossz pályaállapotok miatt – 2002 óta nem járnak a vonatok. Somogyszentpál felé viszont a 2000-es évek elején felújított vonalon jár a kisvasút, ráadásul mindennap hat vonatpár teszi meg a 14 kilométert – 41 perc alatt.

Ez versenyképes a busszal, mivel közúton ugyanezt az utat 24 kilométeren lehet megtenni. Itt jelenik meg a kisvasút – teljes nevén: Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút – újabb különlegessége: nem csak turisták használják, hanem valódi személyszállítási funkciót lát el, és a MÁV üzemelteti. A ma is aktív személyforgalmat a hazai kisvasutak között egyik legjobb átszállási és csatlakozási rendszer teszi még könnyebbé, hiszen a kisvasút szerelvényei a nagyvasút vonataihoz csatlakozva, délután ütemesen indulnak, pár lépésnyire a nagyvasúttól.

Természetesen turisztikai vonzereje sem elhanyagolható, a nyári idényben a Balaton déli partján sokan választják a Balaton-melléki berek természetvédelmi területeit, amit a kisvasútról lehet legjobban látni. Sokan a kerékpártúrát dobják fel a kisvasutazással, ezért a MÁV korszerű, felújított kerékpárszállító kocsikat kapcsol a vonatokhoz.

Programok a kisvasúton túl

Természetesen nem csak a kisvasúti nap programjai miatt érdemes meglátogatni a környéket. A Balatonban még simán lehet csobbanni ezen a hétvégén, és szépen látszik innen a túlpart: a Badacsony és a Szigligeti vár.

De közel van a már emlegetett Csisztapuszai gyógyfürdő és a buzsáki tájház is, ahol megismerheti a tájra korábban jellemző háztípust, a múzeumot pedig a gazdag hímzés- és textilgyűjtemény miatt érdemes útba ejteni. Remélhetőleg egyszer majd újra elérhető lesz kisvasúton is.

A közelben, Niklán áll a niklai remete, Berzsenyi kúriája, síremléke. Hatalmas, szép parkkal, kiállítással, amely bemutatja a magányos, 19. század eleji költő életét, levelezését. A térség központja Marcali, ahol szintén gyógyfürdő várja a pihenni vágyókat, de érdemes felkeresni a Bernáth Aurél Galériát is, amely a város szülöttének műveit mutatja be. Az ő műve többek között a budapesti képviselői irodaházban található, sokáig elfüggönyözött Munkásállam című secco, a sakkozó Kádár Jánossal. Tévedés lenne azonban Bernáthot összemosni a szocialista realista művészekkel, ezt számos kitüntetése és külföldi kiállítása is bizonyítja.