»És bár vannak olyanok (sajnos nem is kevesen), akik hőst látnak benne, a többség szemében mégis ő az életre kelt antikrisztus.«
Ma is folyik a vita, ki volt nagyobb gazember: Sztálin vagy Hitler. Nem tudom, miben lehet mérni a gonoszságot – ha a lelkén száradó emberéletekben, akkor lehet, hogy a generalisszimusz „győzne” –, de az biztos, Hitler negatív kultusza élőbb és elevenebb, mint hajdani nagy ellenlábasáé.
Az emberisé történetében aligha volt még olyan figura, akivel halála után hetven évvel is annyi könyvet, újságot lehetett eladni, mint az őrült Führerrel. És bár vannak olyanok (sajnos nem is kevesen), akik hőst látnak benne, a többség szemében mégis ő az életre kelt antikrisztus.
Hitler ráadásul újabban nem is történelmi figuraként szerepel a lapokban, hanem – elsősorban a brit sajtóban – a legképtelenebb bulvársztorik alanyaként és tárgyaként. Nincs két hete, hogy arról cikkeztek: a Führer járt a Holdon, sőt ott is halt meg, most meg az „derült ki”, hogy a nemi szerve aprócska és torz volt. Az első nyilvánvaló baromság, a második meg – vagy igaz, vagy nem. De nem tök mindegy?
Hitlert nem a péniszén keresztül kell megfejteni, nem attól lett az, aki. De a Hitler-jelenséget meg kell fejteni és érteni. Mert ugrásra készen várnak az új Hitlerek.
Vak (és/vagy ostoba), aki ezt nem látja.
